Ódry Attila
| Ódry Attila | |
| Született | Odry Attila Ármánd 1880. október 16.[1][2] Budapest[2][1] |
| Elhunyt | 1938. február 28. (57 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Odry Lehel |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1906–1908) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (42. parcella, 1. sor, 55. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pacséri Odry Attila, Odry Attila Ármánd (Budapest, 1880. október 16. – Budapest, Józsefváros, 1938. február 28.)[3] az Operaház énekkarának tagja. Odry Árpád színész testvére.
Életútja
Odry Lehel és Moskovszky Irma fiaként született. Két tanévet végzett a Zeneakadémián. A Magyar Királyi Operaház ösztöndíjasa volt 1905 és 1908 között, majd az 1913–14-es évadtól a kórus tagjaként tért vissza az intézményhez, s a basszusszólam tagja volt haláláig. Néhány epizódszerepet is alakított. Basszistaként aratott szép sikereket[forrás?]
Halálát vesegyulladás okozta. Neje: Täuschler Mariska, akivel 1922. február havában lépett házasságra.
Szerepei
- Josef Bayer: A babatündér – Portás
- Ludwig van Beethoven–Nicola Guerra–Bródy Sándor: Prométheusz teremtményei – A hős; Első katona
- Bruno Granichstädten: Bacchus-éj – Nilus
- Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Borisz Godunov – Epifan
- Radnai Miklós: Az infánsnő születésnapja – I. gárdista
- Ambroise Thomas: Mignon – Akrobata
- Carl Maria von Weber: Oberon – Nagy Károly császár
Jegyzetek
- ↑ a b Odry, Attila, http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=93#O
- ↑ a b c d http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22%C3%93dry%20Attila%22
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 385/1938. folyószáma alatt.
Források
- Odry Attila a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar Lapok, 1938. március 3.
További információk
- Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
