Őrlőmű
Őrlőmű | |
Őrlőmű fénykorában. | |
Közigazgatás | |
Település | Gyöngyössolymos |
Irányítószám | 3231 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
Őrlőmű Pozíció Magyarország térképén | |
é. sz. 47° 50′ 47″, k. h. 19° 56′ 09″47.846388888889, 19.93583333333347.846389°N 19.935833°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 47″, k. h. 19° 56′ 09″47.846388888889, 19.93583333333347.846389°N 19.935833°E |
Őrlőmű Gyöngyössolymos községhez tartozó, egykor a közeli kőbányák őrlőműve. A magasabban fekvő hegyoldalakon található bányákból drótkötélpályán, csillékben érkezett az őrölni szánt rengeteg kő. Mára már teljesen elhagyatott, de még álló épületegyüttes.
Története
Az Őrlőmű építésének pontos dátuma nem ismert, de feltehetően 1930-as években épült. Feladata a közvetlenül mellette lévő bányából drótkötélpálya segítségével ideszállított kőanyag összezúzása volt, később a Felső-Mátrában, az úgynevezett Újbányában kitermelt kőanyagot is ide szállították összezúzásra, majd innen szállították tovább az összezúzott követ Gyöngyösre, 1979-ig vasúton, ezt követően közúton. A rendszerváltozás után, mint sok más bánya, ez is megszűnt, az épületeket felhagyták. Napjainkban romosan ugyan, de a főbb épületek még láthatók.[1]
Mátravasút
Bővebben: Mátravasút |
A Mátravasút harmadik legnagyobb állomása volt. 1979. március 13-ig a vasút szállította az itt összezúzott követ Gyöngyösre, ezt követően közúton szállították, majd azon sem. Az állomás vágányhálózata a 2000-es évekre teljesen felszámolásra került, már csak az átmenő fővágány van meg.
2014-től a vonatok nem állnak meg.
Filmek
Az Őrlőműben több filmet is forgattak, ezekből az ismertebbek a Sobri (2002) és a Csapatleépítés (2006) c. filmek.
Források
- Kárpát-medence útikönyv Archiválva 2018. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Országalbum[halott link]
- Kuhár Bence videója, 10 percnél kezdődik
- ↑ A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)