Agyelszívás

Az agyelszívás (angolul Brain Drain) kifejezés egy ország szellemi elitjének elcsábítására, a magas képzettségű szakemberek külföldre vándorlásának megnevezésére. Mind a jobb megélhetés iránti vágy, mind a szélesebb körű lehetőségek, mind a szakmai előrehaladás reménye szerepet játszik a kialakulásában.

Elsősorban az Amerikai Egyesült Államokat bírálják az agyelszívással azon 20. századi politikája miatt, amely a gazdaságilag elmaradott országokon kívül még fejlett nyugat-európai országokat is sújtott. Az agyelszívásnak is jelentős szerepe volt abban, hogy az USA szuperhatalommá nőtte ki magát.

Az agyelszívás kifejezés nem veszi figyelembe, hogy számos tudóst, szakembert nem "csábítottak" az Amerikai Egyesült Államokba, hanem hazájából - különböző politikai okok miatt - menekülni kényszerült.^[1]

A magyarok közül olyan neves tudósok kerültek ki a tengerentúlra, mint Neumann János, Teller Ede, Szent-Györgyi Albert, vagy Galamb József.

• Magyar nagylexikon (a szócikk címe: "Brain-drain")

• Dowty, Alan (1989), Closed Borders: The Contemporary Assault on Freedom of Movement, Yale University Press, ISBN 0-300-04498-4
• Harrison, Hope Millard (2003), Driving the Soviets Up the Wall: Soviet-East German Relations, 1953–1961, Princeton University Press, ISBN 0-691-09678-3
• Pearson, Raymond (1998), The Rise and Fall of the Soviet Empire, Macmillan, ISBN 0-312-17407-1
• Thackeray, Frank W. (2004), Events that changed Germany, Greenwood Publishing Group, ISBN 0-313-32814-5, <https://archive.org/details/eventsthatchange00fran>