Agyi aneurizma

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Agyi aneurizma

BNO-10I67.1
BNO-9437.3
Főbb tünetek
  • zavarodottság
  • kettős látás
  • hányás
  • perifériás neuropátia
MedlinePlus001414
A Wikimédia Commons tartalmaz Agyi aneurizma témájú médiaállományokat.
Az agyi aneurizma vázlata

Az agyi aneurizma az agyi erek falának meggyengüléséből eredő kiboltosulás, ami leggyakrabban az agyi artériákban fordul elő. Ha ez az aneurizma megreped, az súlyos, életveszélyes vérzést okozhat az agyban. Az agyi aneurizmák kezelése bonyolult és sürgős orvosi beavatkozást igényelhet.

Tünetek

Az agyi aneurizma gyakran tünetmentes, amíg meg nem reped. Azonban a megrepedt aneurizma tünetei lehetnek:

  • Hirtelen, nagyon erős fejfájás
  • Hányinger és hányás
  • Nyaki merevség
  • Homályos vagy kettős látás
  • Fényérzékenység
  • Rohamok
  • Tudatzavar vagy eszméletvesztés

Kockázati tényezők

Az agyi aneurizmák kialakulásának esélyét növelő tényezők közé tartoznak:

  • Magas vérnyomás
  • Dohányzás
  • Családi anamnézis
  • Bizonyos genetikai rendellenességek
  • Fejsérülés
  • Drogfogyasztás, különösen kokain vagy amfetamin

Diagnózis

Az agyi aneurizmákat általában képalkotó vizsgálatokkal diagnosztizálják, mint például:

  • CT (komputertomográfia)
  • MR (mágneses rezonancia)
  • Angiográfia

Kezelés

A kezelés módja az aneurizma méretétől, helyzetétől, valamint a beteg általános egészségi állapotától függ. A lehetséges kezelési módok a következők:

  • Megfigyelés: Kisebb aneurizmák esetén, amelyek nem mutatnak növekedési jeleket.
  • Sebészeti beavatkozás: Klipek elhelyezése az aneurizma tövéhez, hogy megakadályozzák a vér bejutását.
  • Endovaszkuláris kezelés: Katéter segítségével mikrospirálok behelyezése az aneurizmába, hogy elzárják a vér áramlását.

Megelőzés

A megelőzés érdekében ajánlott a kockázati tényezők csökkentése, például a vérnyomás ellenőrzése, a dohányzás abbahagyása és az egészséges életmód fenntartása.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85067613
  • BNF: cb121733160
  • KKT: 01233175
  • Orvostudomány Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap