Albán koncér

Albán koncér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Leuciscinae Nem: Pachychilon Steindachner, 1882 Faj: P. pictum
Tudományos név
Pachychilon pictum (Heckel & Kner, 1858)
Szinonimák
Pachychilon pictus (Heckel & Kner, 1858) Pachylion pictum (Heckel & Kner, 1858) Rutilus pictus (Heckel & Kner, 1858) Squalius pictus Heckel & Kner, 1858
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Albán koncér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Albán koncér témájú kategóriát.

Az albán koncér (Pachychilon pictum) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Az albán koncér a Balkán-félsziget délnyugati felén, a Szkutari- és az Ohridi-tavak környékén él. Olaszországba és Franciaországba betelepítették.

A hal teste karcsú, erősen megnyúlt, oldalról lapított, orra hegyes, szájnyílása hosszú, ferdén felfelé irányuló, nagyon vaskos ajkakkal. Pikkelyei nincsenek; oldalvonala teljes. Mellúszói 17-18, hasúszói 10, hátúszója 10-11, farokúszója 19, farok alatti úszója 11-12 sugarú. A hátúszó első sugara majd feleakkora, mint a következők, és azoktól élesen elválik. Hátoldalának színe a barnásszürkétől a feketésig változik; fejtetője nagyon sötét, kopoltyúfedői ezüstösen csillogóak; oldalai a világosbarnástól a sárgásig változik; hasoldala fehér. A hátától az oldalvonal alá terjedően szabálytalanul elhelyezkedő apró barna pettyek és foltok vannak. A hát- és farokúszó sárgás, hasoldala ívás idején rózsaszínű. Testhossza 12-15 centiméter, legfeljebb 18 centiméter. A testtömege legfeljebb 70 gramm.

A Balkán-félsziget délnyugati felének tavaiban a parthoz közeli, sekély vizének rajhala. Elsősorban állati eredetű táplálékot fogyaszt. Étrendjét planktonrákok és rovarlárvák alkotják, de repülő rovarokat és alkalmilag apró fenéklakó állatokat is fogyaszt.

Ívása május és augusztus hónapokban zajlik. Az ivarérett állatok a parti térség növényzetébe vonulnak, ahol élénk nászjáték közepette ikráznak. A ragadós ikrák növényeken, gyökereken és a köves fenéken tapadnak meg. A kelési időtartamáról és az ivadék fejlődéséről nincs tudományosan elfogadott egységes megfigyelés.

Az albán koncérnak ipari mértékű halászata van.

A Pachychilon csontoshal-nem másik faja, a macedóniai koncér (Pachychilon macedonicum).

• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
• Pachychilon pictum (Heckel & Kner, 1858) FishBase
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.