Alvilág-festő

Alvilág-festő
A festő névadó vázája
Született	i. e. 4. század
Meghalt	i. e. 4. század vége?
Alkotott	i. e. 4. század utolsó harmada
Nemzetisége	Görög
A Wikimédia Commons tartalmaz Alvilág-festő témájú médiaállományokat.

Az Alvilág-festő az i. e. 4. század utolsó harmadában^[1] Dél-Itáliában, Apuliában alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk.

Névadó vázája egy voluta-kratér Perszephoné és Hadész ábrázolásával az alvilágban. Korai munkái közül három léküthoszon felismerhető az erőteljes stilisztikai hasonlóság a Dareiosz-festő alkotásaival, akinek legfontosabb követője volt.^[2]

Mindhárom váza egy híres elrablás-jelenetet mutat be, Hadész Perszephonét, Éósz Kephaloszt rabolja el míg a harmadik vázán és Leukipposz lányainak elrablása látható.^[2] Ez utóbbinak a következményeit is megfestette, ami egyedülálló a görög vázafestészetben.^[3] A három közül az elsőn az alakok egyszerűen több szinten jelennek meg, míg a másik kettőn a sávokat keretekkel választotta el a festő. Mindhárom képen gondot fordított a részletek megjelenítésére is. Elődjének hatása főleg a kompozíciókban és a mítosz kezelésében ismerhető fel. Ezek a hatások még jobban felerősödnek nagyobb vázáin amiken látható, hogy az Alvilág-festő hajlamos volt túldíszíteni képeit.^[3]

Az arcokat kevésbé pontosan rajzolta meg, a vonalak kevésbé kidolgozottak így az alakok arckifejezése időnként ingerültnek tűnik. A ruhátlan férfialakok izomzata keményebb, és hangsúlyozottabb ami néhány korai hellenisztikus szoboréra emlékeztet.^[3] A lábakra kevesebb figyelmet fordított, viszont a haj kidolgozása részletesebb, sokszor a vállra lógó tincsekkel. A drapériákat gazdagon díszítette, a kevésbé jelentős nőalakok gyakran peploszt viselnek.^[3]

Témaválasztása kevésbé változatos mint a Dareiosz-festőé, de repertoárja néhány egyéni témát is tartalmaz. A jelenetek főszereplőinél gondot fordított az érzelmek, például düh, zavarodottság, szorongás megjelenítésére.

A század vége felé késői munkái színvonala rohamosan romlott, ez főleg a figurák arckifejezésén vehető észre.^[3] Műhelyében számos váza készült, egyik leggyakoribb edényformájuk a peliké. A Dareiosz-festő és az Alvilág-festő műhelyeihez több mint kétezer kisebb edény is köthető legtöbbet egy-két, legtöbbször a nagyobb vázák hátoldaláról átvett figurával díszítették. Az alakok az úgynevezett „egyszerű” stílus hagyományait követték.^[4]

• Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7 
• Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0 
• John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2