Anyalúg

Anyalúgnak a kristályosítás vagy átkristályosítás során a szilárd fázis eltávolítása után visszamaradt oldatot nevezik. A csapadékot dekantálással, centrifugálással vagy szűréssel lehet elválasztani.^[1] Az anyalúg az oldószeren kívül az oldott szennyezéseket és – mivel a kristályosított anyagra nézve telített – a tisztítandó, illetve előállítandó anyag egy részét is tartalmazza. Az anyalúg további hűtéssel ismét túltelítetté tehető a kristályosítandó anyagra nézve, így újabb kristályfrakciók nyerhetők. Ha a kristályosítás során nagy kristályok képződnek, azokban zárványok (anyalúgot tartalmazó üregek) keletkezhetnek, ami – az anyalúgban oldott szennyezések miatt – csökkenti a kristályok tisztaságát. Ugyanakkor a túlságosan apró kristályos sem megfelelőek, mivel igen könnyen adszorbeálnak felületükön szennyeződéseket. Az anyalúgok további feldolgozása (például az oldószer visszanyerése) is fontos vegyipari művelet.

Jegyzetek

↑ http://dti.rkk.bmf.hu/letoltesek/technologiaelmelet/seg_szures_v2.pdf^{[halott link]}

Források

Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 178. o. ISBN 963-05-6800-4
[1]
Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, hetedik kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-18-5497-3