Bartal György (politikus)

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Bartal György (egyértelműsítő lap).

Bartal György
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő 1874. március 21. – 1875. március 1.
Előd	Zichy József
Utód	Simonyi Lajos
Született	1820. szeptember 20. Damazérkarcsa
Elhunyt	1875. október 25. (55 évesen) Fadd
Párt	Felirati Párt Deák-párt Szabadelvű Párt Békepárt
Szülei	Bartal György
Foglalkozás	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartal György témájú médiaállományokat.

Beleházai ifjabb Bartal György (Damazérkarcsa, 1820. szeptember 20. – Fadd, 1875. október 25.) magyar politikus, földművelési- ipar- és kereskedelmi miniszter.

Bartal György jogtörténész fia volt. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte. 1842-ben lépett a közpályára Tolna vármegyében mint tiszt. aljegyző; a következő tisztújítás alkalmával főjegyző lett. 1848-ban Tolna vármegye pincehelyi kerülete országgyűlési képviselővé választotta. A világosi fegyverletétel után őt is elfogták, de két havi fogság után szabadon bocsátották; ekkor visszavonult Tolna megyei birtokára. 1861-ben Tolna megye első alispánja és országgyűlési képviselője lett; 1865–1869-ben ismét Tolna vármegyét képviselte. A katolikus kongresszus alkalmával a szabadelvű kisebbség élén küzdött a modern eszmék mellett. 1865-ben a magyar királyi helytartótanács elnöke lett; ezen méltóságától, saját kérésére 1867. február 5-én felmentették. Az 1867. évi kiegyezés után csatlakozott a Deák-párthoz. 1874 márciusában földmívelési-, ipar- és kereskedelmi miniszter lett, egészen 1875 márciusáig, a Bittó–Ghyczy-féle kormány lemondásáig viselte. Kővárvidék felső kerülete az 1875. évi országgyűlésre is megválasztotta képviselővé. Utolsó országgyűlési beszédében élesen támadta Sennyey Pál báró politikáját.

• Országgyűlési beszéd 1861. máj. 17. Pest. (Szalay Lászlóéval.)
• Autonomiai congressusi beszéde a szervező gyűlés márcz. 11. ülésén. Pest, 1870.
• Bezerédj István jellemraja. In: Csengery, M.: Államférfiak.

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.