Brčko

Ez a szócikk vagy szakasz részben vagy egészben jelen időt használ múlt idő helyett. Megállapodás szerint az életrajzokat és a múlt idejű események leírását múlt időben fogalmazzuk meg. Kérjük, segíts átírni a szócikket múlt idejűvé vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján!

Brčko (Брчко)
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	–
Körzet	Brčkói Körzet
Polgármester	Esed Kadrić
Irányítószám	76100
Körzethívószám	(+387) 049
Testvérvárosok	Lista Saint Louis (2008–) Smederevska Palanka Samsun Mostar
Népesség
Teljes népesség	39 893 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	92 m
Terület	402 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″44.878333333333, 18.80916666666744.878333°N 18.809167°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″44.878333333333, 18.80916666666744.878333°N 18.809167°E
Brčko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brčko témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brčko (szerbül Брчко / Brčko) Észak-Bosznia-Hercegovina egyik legjelentősebb városa, a Brčkói körzet székhelye. A város a Száva-melléken, a Száva folyó jobb partján fekszik. Északról a Száva folyó és Horvátország, keletről a Semberija, délről Majevice hegyei, nyugatról pedig a Száva-mellék határolja. Fontos tranzitközpont, Brčko városa köti össze a Boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati tartományait, valamint a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi, Száva-melléki részeit az entitás többi részével.

Az i. e. 1. században a Száva-melléket a rómaiak lakták, majd a Nyugat-római birodalom felbomlása után a terület egy rövid időre a osztrogótok, majd az avarok ellenőrzése alá került.

Brčkot mint települést először 1526-ban említik, majd 1548-ban a krónikák a Tuzlát és Brčkot összekötő makadámútról számoltak be.

A 17. század elején Břcko kolóniája már kb. 200 házat, két termálfürdőt és egy erődítményt foglalt magában, valamint megkezdődött egy intenzív polgáriasodás, főleg a Tuzlából áthaladó sószállításnak köszönhetően.

Brčko jelentős tranzitközponttá nőtte ki magát a só és egyéb termékek Szlavóniába, Szerémségbe és további osztrák és magyar területek felé való szállítása miatt. Földrajzi fekvésének köszönhetően a város a boszniai Száva-mellék központjává vált, és Bosznia és a szomszédos országok kereskedelmi összekötőjének funkcióját látta el.

1718-ban az Észak-Száva-mellékbe bevonuló osztrák-magyar seregek a város jelentős részét romba döntötték.

1830-tól, a Dunai Hajózási Társaság alapításától (amely Brčkoban saját központtal rendelkezett a Száva partján), Brčko újra kereskedelmi központ lesz. Ezen időszakban Brčkoból 25-30 000 tonna aszalt szilvát szállítanak Ausztriába, Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba.

A város akkori fontosságát megerősíti a tény, hogy az osztrák vezetés a konzulátusi kirendeltségét Tuzlából Brčkoba helyezte át. Akkortájt Brčko járás területe mintegy 920 km² tett ki. 1862 után szabad hajójáratok indultak Brčko és Belgrád, valamint Brčko és Oršava között.

1869-ben kapcsolták be az első távírót, 1870. április 2-án pedig kinyitotta kapuit az első posta is. Fontos megemlíteni, hogy 1883-ban megkezdte működését a Száva-mellékben első, szabad, kereskedelmi középiskola.

A 19. század közepétől számos általános iskolai is fogadta a tanulókat (katolikus, ortodox, muszlim és zsidó). Városszerte megjelentek a különböző felekezetekhez tartozó emlékművek.

A 19. század végén a következő intézmények létesültek:

• 1886. városi kórház
• 1891. Grand Posavina Hotel
• 1892. városháza
• 1894. a 775 méter hosszú vasúti híd a Száván
• 1894. Brčko – Vinkovce-i vasútvonal

1900-ban az elektromos áramot is bevezették a városba.

A 20. század elején Brčkoban 5 hotel működött: Grand Posavina, Central, Orijent, K Caru Austrijskom, Marije Kohove, ahogy 6 bank is. Ekkoriban már Brčkonak van néhány szilvafeldolgozó üzeme, szeszfőzdéje, két fűrésztelepe, két téglaégetője, stb. ...

Brčko fennállása óta magán viseli a több etnikum, vallás és kultúra együttéléséből fakadó jegyeket, melyek alapjai a mai Brčkói Körzet sajátos mivoltának.

Az utolsó népszámlálás 1991-ben történt, mely adatok az 1991 és 1995 között történt szerb és horvát agresszió (legnagyobb részben az etnikai tisztogatások) miatt már nem aktuálisak.

• Itt született 1978. április 9-én Vesna Pisarović horvát énekesnő.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Брчко_(град) című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Brčko témájú médiaállományokat.