Budapest-Dunapart teherpályaudvar

Budapest-Dunapart teherpályaudvar
A Dunaparti teherpályaudvar részlete az Összekötő vasúti hídtól a Petőfi híd felé nézve (1989)
Ország	Magyarország
Hely	Budapest IX. kerülete
Építési adatok
Építés éve	1880–1883
Megnyitás	1883 (vagy 1879)
Bezárás ideje	1992
Lebontás éve	1992
Építési stílus	eklektika
Felhasználási terület	teherpályaudvar
Időzóna	UTC+01:00 UTC+02:00
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 04′ 13″47.472, 19.0703347.472000°N 19.070330°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 04′ 13″47.472, 19.0703347.472000°N 19.070330°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Dunapart teherpályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budapest-Dunapart teherpályaudvar, olykor MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara gyakran csak Dunaparti teherpályaudvar egy mára már megszűnt budapesti pályaudvar volt.

Budapest vasúthálózatának jelentős része a 19. század második felében épült ki. Ebben az időszakban merült fel az igény a mai Soroksári út térségében egy nagy teherpályaudvar létesítésére. A komplexumot 1880 és 1883 között (más források szerint 1879-ben)^[1] építették a Boráros tér - Soroksári út - Körvasút - Duna által határolt területen. A Duna bal partján a függőleges partfal 1882-1884 között épült.^[2][3][4] (A Petőfi híd ekkor még nem létezett, 1930-1937 között tartott a kivitelezése.) Fontos volt abból szempontból is, hogy segítette a környező gyáripar kibontakozását, számos üzembe iparvágány vezetését tette lehetővé. Iparvágány szolgálta ki az ugyancsak az 1880-as években épült hatalmas gabonaraktárat, az úgynevezett Elevátor-házat,^[5] és a Fővámház udvarán lévő Budapest-Fővámház teherpályaudvart^[6] is. Az 1900-as évek első évtizedében évente mintegy 110 ezer vagonnyi áru fordult meg itt, nagyjából 9 millió mázsát megmozgatva.^[1]

A pályaudvar fénykorát az első világháború idejéig (1914–1918) élte, ezt követően a visszaszoruló malomipar következtében kezdte elveszteni a jelentőségét. Az 1930-as években elbontották a Budapest-Fővámház teherpályaudvarhoz és a Nagyvásárcsarnokhoz tartozó iparvágányt. Ennek ellenére évi forgalma több, mint 300 000 tonna volt. A második világháborúban a pályaudvar raktárainak nagy része elpusztult, és az Elevátor-ház is kiégett. (Később elbontották.)^[5]

Az 1950-es években a csepeli HÉV vágányainak kiépülése miatt csökkent a pályaudvar területe. Ennek ellenére a létesítmény a rendszerváltásig megszakítás nélkül üzemelt tovább. Az 1990-es évekre erősen leromlott az állapota. Megszüntetése az 1995-re tervezett Bécs-Budapest világkiállítás kapcsán merült fel. A pályaudvar 1992 júliusától kiürítették, majd ősszel nekiláttak az elbontásának is. November közepén a terület átadásra került az Expo számára. A világkiállítás végül nem valósult meg Budapesten. A területen később a Millenniumi városközpont épült ki számos lakó- és irodaházzal, több kulturális létesítménnyel.^[5] A felszámolt teherpályaudvar déli részén 2002-ben átadták a Nemzeti Színházat, majd 2005-ben pedig a Művészetek Palotáját.^[7]

Az 1992-ben felszámolt teherpályaudvart a Ferencvárosi pályaudvarral és a Soroksári út vasútállomással összekötő két vontatóvágány maradványait 2001-2006 között a Csepeli HÉV üzemi menetek számára használta. 2003-2005 között pedig a Nemzeti Színház közönségét szállító különvonatok közlekedtek rajtuk. 2006-ban a Kvassay Jenő út szélesítése és a Könyves Kálmán körútig történő kiépítése miatt a két vágányt végleg elbontották.^[8]

A pályaudvaron a következő objektumokat építették ki:^[1]

• a raktározásra, áruszállításra 17, egyenként 100 méter hosszú, 15 méter széles raktárépület
• a szabad tárolásra két nagy nyílt rakodó
• a vágányok mentén pedig külön szabad rakodóhelyek
• az átmeneti forgalom számára hat faraktár
• gőzenergiával működő daruk
• egy hivatali épület
• több lakóépület
• egy lokomotívszín 4 mozdony számára
• egy nagy és több kisebb fordítókorong
• egy széntározó
• több kisebb melléképület

A mai Petőfi hídtól északra:

• Fővámház^[9]
• Központi Vásárcsarnok^[10]
• Közraktárak^[9]
• Elevátor-ház^[9]

A mai Petőfi hídtól délre:

• Pesti Molnárok és Sütők Részvénytársaság gőzmalma^[11]
• Gizella-malom^[11]
• Concordia Gőzmalom Rt.^[11]
• Hedrich & Strauss Királymalma^[11]
• Magyar Élelmiszer Szállító Rt.^[11]
• Hungária Árpagyöngy- és Köleskásagyár Rt. (Hungária-malom)^[11]
• Hűtőház (Nádasdy utca)^[12][13]
• Budapesti Csokoládégyár^[12]
• Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat^[5][14]

A mai Rákóczi hídtól délre:

• Flóra Gyertyagyár^[11][12]
• Erőtakarmánygyár (Spódiumgyár, Csontlisztgyár)^[9][11]

• http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bpdt
• https://maps.arcanum.com/hu/browse/city/budapest/
• https://altmarius.ning.com/profiles/blogs/egykor-teherpalyaudvar-volt-ma-millenniumi-varoskozpont-1

• Ferencvárosi séták – Dunapart Teherpályaudvar – Youtube.com, Közzététel: 2017. máj. 16.