Cserpatak (Szlovákia)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Cserpatak (egyértelműsítő lap). |
Cserpatak (Osrblie) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Breznóbányai |
Rang | község |
Polgármester | Peter Siman |
Irányítószám | 976 45 (pošta Hronec) |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BR |
Népesség | |
Teljes népesség | 357 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 16 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 580 m |
Terület | 24,02 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611111111, 19.52638888888948.758611°N 19.526389°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611111111, 19.52638888888948.758611°N 19.526389°E | |
Cserpatak weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserpatak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül: Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
Breznóbányától 14 km-re délnyugatra, a Cser-patak partján található.
Története
A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben „Zerrenpach” néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája.”[2]
1813 és 1821 között drótot készítettek vasüzemében. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal. 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.
2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.
Nevezetességei
- Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
- Kápolnája 1813-ban épült.
- Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
- A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.
További információk
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Cserpatak Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap