Csetfalva

Nem tévesztendő össze a következővel: Cselfalva.

Csetfalva (Четфалва)
Csetfalva címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Alapítás éve	1260
Irányítószám	90262
Körzethívószám	+380 03141
Testvértelepülései	Lista Dunavarsány Leányfalu
Népesség
Teljes népesség	755 fő (2001)[1]
Népsűrűség	599 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	116 m
Terület	1,26 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″48.126111111111, 22.79416666666748.126111°N 22.794167°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″48.126111111111, 22.79416666666748.126111°N 22.794167°E
Csetfalva Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csetfalva témájú médiaállományokat.

Csetfalva (ukránul: Четфалва [Csetfalva]; 1995-ig Четово^[2] [Csetovo]) egy csaknem teljesen magyar lakosságú falu Ukrajnában, a Beregszászi járásban.

Nevének eredete a fennmaradt népi hagyományok szerint Árpád fejedelem egyik hű alattvalójáról, a település alapítójáról, egy Cset vagy Csete nevű földesúrról kapta nevét. Mai nevének első említése 1408-ból származik. Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban.

A Belügyminisztérium 1904-ben jóváhagyta Csetfalva címerét a 16. századi ősi pecsétje alapján. A község 1992-ben önállóvá vált Benétől, és 1995-ben visszakapta a Csetfalva nevet.^[2]

2001-ben Csetfalva lakossága elérte a 755 főt, ebből 731 túlnyomó részt magyar nemzetiségű, a maradék 24 fő cigány és ukrán nemzetiségű volt. Továbbá vallási megoszlás szerint a lakosság 3/4. része református, és 1/4. része római és görögkatólikus.

Csetfalva Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján, a Beregszászi járásban, a magyar-ukrán határ mentén, a Tisza jobb partján fekszik a Tiszaháton, Beregszásztól 15 km és Nagyszőlőstől 17,3 km távolságra. Viszonylag sík vidéken terül el.

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Az átlagos hőmérséklet 10,8 °C. Július az év legmelegebb hónapja, átlag 21,9 °C. Januárban jellemző a legalacsonyabb hőmérséklet, átlag -1,6 °C.^[3] Az éves csapadékmennyiség 843 mm, a legszárazabb és legcsapadékosabb hónapok között 37 mm csapadékmennyiség különbség van. A csapadék februárban a legalacsonyabb, átlagosan 56 mm, és júliusban esik a legtöbbet, átlagosan 93 mm.^[3] Decemberben a legmagasabb a relatív páratartalom, 80,00%-os. Másrészt augusztusban a legalacsonyabb a relatív páratartalom, hozzávetőlegesen 63,21%.^[3]

Csetfalvának csak egyetlen egy utcája van leaszfaltozva (Petőfi utca). A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal. Az Ungvár-Rahó műúttal 1 km hosszúságú bekötőút köti össze. A Csetfalvát és Mezővárit összekötő utat már nem használják, emellett el van hanyagolva. A falu központjától körülbelül 20 km távolságra van az E58-as autópálya.

Csetfalva a következő falvakkal szomszédos: Tiszakeresztúr, Tiszaújlak, Sárosoroszi, Bene és Mezővári.

Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban.^[4] A Csetfalva nevet először 1446-ban a Hevenessy-gyűjteményben említették Chedfalwa írásmóddal.^[5] 1477-ben a múzeumi és az Újhelyi család levéltári okmányokban Chethfalwa alakban bukkan fel.^[6][7]

Első ismert birtokosai a Széchy család tagjai voltak. 1418-ban Széchy Pál és Jakab fia György birtoka volt, akik Zsigmond királytól kapták királyi adományként. Az 1400-as évek végén a faluban vámhivatal működött. 1498-ban a Tarczy család tagjai kaptak itt részbirtokot.

1513-ban Lónyay Albert és neje vásárolta meg örök áron Tarczy János özvegyétől, Sárától. Az 1567-es évi adóösszeíráskor a faluban 11 lakót és 12 pusztatelket írtak össze, ahonnan a tatárok még azon a télen hurcolták el a lakosokat.

1573-ban beregszói Hagymási Kristóf, a huszti vár kapitánya tiltakozott Balassi András, Balassi Bálint költő nagybátyja ellen, Csetfalva, Som, Zápszony és makovicei vár elfoglalása miatt.

1600-ban a település birtokosai voltak: Rákóczi Zsigmond, Lónyay István, Réthey Péter, Mikolay István, Anarcsi Péter, Báthory István és Melith Pál. 1611-ben Telegdi Borbálának, előbb Csapi Kristóf, utóbb Rákóczi Zsigmond özvegyének voltak itt birtokai. 1633-ban iktari Bethlen Istvánnak és lónyai Lónyay Zsigmondnak adtak itten birtokokat.

A protestantizmus megjelenésével az új hitre áttért falusiak elfoglalták a régi, 15. században épült római katólikus templomot és a hozzá tartozó parókiát. Okmányok szerint 1645-ben már virágzó református gyülekezet volt a településen. Beregi István nemesi bíró és Gerét Mihály másodbíró idejében a falu templomát átalakították, és mellett református iskolát nyitottak. 1647-ben Buday István alispán római katolikus létére könyvekkel és írószerekkel látta el a szegény református tanulókat.^[8] Nánási Szabó György özvegye 1648-ban ékes áldozati kelyhet készíttetett a templom számára.^[9]

1669-ben Lónyay Anna Kemény Jánosné zálogosította el Báthori Zsófiának csetfalvai örökségét.

1703. július 14-én Rákóczi tiszántúli hadjárata során Benéhez ért. Átkelt a Borzsa hídján, és a délutáni órákban Csetfalva és Tiszaújlak határában táborozott le lovasságával, mivel a gyalogosok a mostoha útviszonyok, a sár miatt lemaradtak.^[10]

Vályi András 1796-ból való leírása Csetfalváról így szól: CSETFALVA. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai Báró Prényi, Csató, és Buday Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Ugotsa Vármegyének szélénél, a’ Tisza mentében, Váritol fél mértföldnyire, Ujlakhoz pedig tsak 1/4. órányira, a’ hol vagyonnyaikat elszokták adni; határja, ha trágyáztatik nem minden esztendőben, hanem tsak a’ mint földgye kivánnya, szép tiszta búzát ’s mindenféle gabonát elég termékenyen hoz, vagyonnyait eladhattya Újlakon, és Berekszázon, a’ szomszéd szőlö hegyekben pedig kereshet kézi munkával, fája mind tűzre, mind pedig épűletre elég; de mivel legelője szoross, ’s határját a’ víz járja, (mellyen három Kompos malma van) a’ második Osztályba tétettetett.

1847-ben a Tisza-szabályozás munkálatainak folyását jött megtekinteni a mai Kárpátalja vidékére gróf Széchenyi István. Szeptember 9-én a Pannonia nevű gőzös Csetfalva és Tiszaújlak között zátonyra futott, s az éjszakát Széchenyi és kísérete a hajón töltötte. Szeptember 10-én meglátogatta Csetfalvát, majd 11-én Badalót. Tiszteletére, születésének 230. évfordulójára 2021. szeptember 21-én felavatták szobrát, a faluközpontban, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében.

1851-ben a faluban 284 főt – 225 reformátust, 29 római katólikust és 30 zsidót – számolt össze Fényes Elek, kinek elmondása szerint a falu többször is megszenved árvizekkel, főleg a termőföldjei.^[11] 1881-ben 89 házat, 473 lelket lett összeszámlálva. Az 1800-as évek utolsó éveiben a falu birtokosai a Abonyi, Buday, Csató, Lónyay, Pogány családok voltak.

A Belügyminisztérium 1904-ben hagyta jóvá a község címerét a 16. századi ősi pecsétje alapján.

A trianoni döntés értelmében az új határ Csetfalva mentén húzódott, és a Csehszlovák fennhatóság alátartozott.^[12] 1938. november 2-án az I. bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta Csehszlovákiától a trianoni határ mentén elterülő magyar többségű országrészt, köztük Csetfalvát is. A szovjetek 1944. október 25-én bevonultak Husztra és Nagyszőlősre, október 26-án Munkácsra, majd október 28-án Beregszászra és Ungvárra is.^[13] November 14-én, a 0036. számú szigorúan titkos parancs alapján Kárpátalja községeiben megkezdték a hadköteles korú német és magyar férfiak összegyűjtését,^[14] Csetfalváról 91 férfit hurcoltak el, 38-an odahaltak.

A KMKSZ csetfalvai alapszervezete 1989. szeptember 8-án alakult 102 taggal. A helyi alapszervezet majd november 26-án a temetőben sírkövet állított a sztálinizmus és a második világháború áldozatai emlékére.

A Szovjetunió széthullásával Csetfalva az 1991. augusztus 24-én függetlenné vált Ukrajna része lett. A község 1992 novemberétől önállóvá vált Benétől. 1995-ben visszanevezték a falut Csetfalvára, mint sok más településhez hasonlóan, melyeket az oroszosítás céljából neveztek át.^[2]

1996 nyarán a KMKSZ kezdeményezésére a templomkertben kopjafát állítottak a millecentenárium emlékére, a temetőben pedig felavatták a második világháború áldozatainak emlékművét. 1999. október 6-án a KMKSZ csetfalvai alapszervezete az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulója emlékére a református templom mögött egy kicsiny tölgyfát ültetett. 2007. október 7-én az alapszervezet az előbbi esemény írásos megörökítéseképpen a fa mellé emléktáblát állított.

1998-ban, majd 2001-ben a település pusztító árvizet élt át.^[15] 1998 őszén 138 ház rongálódott meg, 76 házat teljesen újjá kellett építeni.^[16] Még hatalmasabb pusztítást vitt véghez a kiömlő Tisza 2001 tavaszán.^[17] Ekkor majdnem minden otthont tönkretett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült. 2003 őszére elkészült a falu határában húzódó tiszai védmű rekonstrukciója.^[15] Az új töltés átlagosan másfél méterrel magasabb a réginél.

A privatizáció előtt álló földterülete a helyi gazdasághoz tartozott, főágazata a gyümölcs- és szőlőtermesztés volt, a mai töltésen túl dohányt termesztettek. A munkaképes lakosság egy része főképp a mezőgazdaságban, a többi Tiszaújlak, sőt Beregszász különféle vállalataiban dolgozik, de háztáji gazdálkodással is foglalkozik.

A településen egészségügyi központ, kisebb szolgáltató és kereskedelmi egységek is találhatók.

Kezdetben a faluban felekezeti iskola működött, a népiskolai oktatás az 1800-as évek elején indult meg a községben. A községnek egy iskola működik, a Csetfalvai Móricz Zsigmond Gimnázium (korábban Móricz Zsigmond Általános Iskola), ami 1946-tól üzemel. A könyvtár állománya hiányos.

Bővebben: Csetfalvai református templom

1645-ben tesz szót a helyi krónika egy erős református közösségről, amelynek egy egyszerű, 15. századi temploma volt (egyes feltételezések szerint 1332-37 előttről való), amely korábban katolikus volt. A templom kőből épült, külső és belső falai vakolt, meszelt. A hajót magas nyeregtető fedi, az ötoldalas szentély jóval kisebb és keskenyebb, a hajótól csúcsíves ív választja el. A délnyugati sarkot támpillér erősíti. A templomhajó mennyezetét 1753-ban, a szentélyét 1773-ban Asztalos Lándor Ferenc festette.

1796-ban a református templom bejárata elé építették fel a zsindelyes, négy fiatornyos haranglábat, mely Kakuk Imre jándi fatoronyépítő mester munkája. Nincs alapja, az alatta lévő sziklák tartják meg és 30 méter magas.

Organikus építészet jegyeit viseli magán a templom, melyeket egyszerre használ a falu római katolikus és görögkatolikus közössége. A kultikus épület nemcsak eredeti geometriájával tűnik ki, hanem nagyon jól illeszkedik a tájba, sikeres kompozíciót alkotva a régi református templommal. A templomot 2002 pünkösd hétfőjén szentelték fel.

A templom belső faragásait Matl Péter, munkácsi szobrászművész készítette.^[19] A nyárfából készült oltárbelső 7,5 méter magas. 2009-ben a templom kertbe Szűz Mária szobrot állítottak.

• 1989-ben a sztálinista rendszer áldozatainak síremléket helyeztek el a falu temetőjében, 2001-ben
• Szent István faemlékmű: 2000-ben állították I. István magyar király tiszteletére.
• Emlékmű a második világháborúban elhunytak emlékére.
• Széchenyi István-emléktábla

• 
  Szent István-kopjafa
• 
  Széchenyi István-emléktábla
• 
  A málenykij robot és a II. világháború emlékhelye
• 
  A református templom szentélyében lévő kazettás mennyezet
• 
  A református templom kazettás mennyezete

• Itt volt református lelkész Pallagi József, Móricz Zsigmond anyai nagyapja.
• Itt járt 1847. szeptember 10-én gróf Széchenyi István.
• Itt született 1856. október 11-én Szaplonczay Manó dr., magyar orvos.
• Itt született Horváth Gyula tanár, költő.
• Itt született 1859. január 21-én Pallagi Erzsébet, Móricz Zsigmond édesanyja.^[20]

• Dunavarsány, Magyarország – 2008 óta^[21]
• Leányfalu, Magyarország

• Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monográfiája.
• Keresztyén Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján.
• Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján.