Dalnoky Viktor

Dalnoky Viktor
Született1866. június 20.
Nagyvárad
Elhunyt1955. február 13. (88 évesen)[1]
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
SzüleiDalnokiné Konti Fáni
Dalnoki Béni
Foglalkozása
  • énekes
  • rendező
KitüntetéseiSignum Laudis
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Műfajokopera, operett, pantomim
Hangszerénekhang
Hangbariton
A Wikimédia Commons tartalmaz Dalnoky Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dalnoky Viktor, született Dalnoki Győző Emil, névváltozat: Dálnoki (Nagyvárad, 1866. június 20. – Budapest, 1955. február 13.)[2] operaénekes (bariton) és -rendező, fogorvos. Dalnoki Béni tenorista és Conti Fáni alténekesnő fia.

Élete

Színházi családból származván és az orvosi pálya iránt is vonzódva, nem tudott a kettő között dönteni, egész életében mindkettőt párhuzamosan művelte.

Budapesten, Bécsben és Berlinben végezte az orvosegyetemet. Az osztrák fővárosban volt kezdő fogdoktor, kezelte a császári család tagjait is, s mellette képezte hangját.

Színpadi pályája 1900-ban Pozsonyban indult, a következő évben Budapestre jött, és a Népszínház, majd a Magyar Színház művésze volt, főként operettekben szerepelt. 1901. május 5-én Budapesten, a Ferencvárosban feleségül vette a bécsi születésű Lorzia Auguszta Eleonóra Borbálát.[3]

Egykori lakhelye, a Gomperz-palota

1902-ben néhány hónapra a bécsi Udvari Opera tagja lett. 1903 elején szerződtette a Magyar Királyi Operaház, melynek szülei megnyitása óta tagjai voltak. Édesanyja 1908-ban egy olyan Nürnbergi mesterdalnokok-előadás közben halt meg, amiben Dalnoky Viktor Sixtus Beckmessert alakította. Az első világháborút – számos kitüntetést szerezve – ezredorvosként küzdötte végig. A Tanácsköztársaság utáni operaházi konszolidáció idején, 1919. szeptember 16-án nevezték ki rendezőnek, egy évadra. 1928-ban nyugdíjazta énekesként a dalszínház, ekkor a Városi Színház főrendezője lett egészen 1930-ig. (1922 és '24 között már rendszeresen vendégszerepelt itt.)

1930. február 28-án újraházasodott: Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 28 évvel fiatalabb Nemes Rozáliát.[4]

Közvetlenül az Operaház mellett, a Gomperz-palotában (VI. kerület, Andrássy út 20.) lakott.

Személyiségéhez a buffó szerepek álltak a legközelebb. Vidám történeteivel gyakori szereplője volt a színházi és bulvárlapoknak. 1955-ben halt meg. Özvegye, Nemes Róza 15 évvel élte túl, 1970. november 16-án hunyt el.[5]

Szerepei

Rendezései

Írásai

  • Szép emlékek nagyon szép időkből (Magyar Fogorvosok Lapja, 1932)

Jegyzetek

  1. ↑ Dalnoki Viktor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03043.htm
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 337/1955. folyószáma alatt.
  3. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 60/1901. folyószáma alatt
  4. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI: ker. állami házassági akv. 264/1930. folyószáma alatt
  5. ↑ Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1906/1970. folyószám

Források

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Magyar színművészeti lexikon
  • A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
  • Huszár György: Az önéletrajzok, mint fogorvostörténelmünk forrásai In. Antall József (szerk.): Orvostörténeti közlemények 89–91. (Budapest, 1980) 162. oldal
  • Molnár Klára: A Népopera – Városi Színház. 1911–1951. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ISBN 963-9000-05-1
  • Zsidó kódex, magyar repülés. A Gomperz-palota Archiválva 2021. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben = Urbface.com
Nemzetközi katalógusok
  • opera Operaportál
  • Zsidóság Zsidóságportál