Egyszavazatos vegyes rendszer
Az egyszavazatos vegyes választási rendszer (angolul: mixed single vote, rövidítve: MSV) a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelynek egyes típusaira magyarul töredékszavazat-visszaszámláló rendszerként is hivatkoznak[1][2][3] (angolul: positive vote transfer system, rövidítve: PVT).
A mandátumok egy részét egyéni választókerületkben, a a másik részét pedig kompenzációs listás rendszerben osztják ki, a szavazók egyetlen (vegyes jellegű) szavazatot adtak le. Ez különbözteti meg a gyakrabban használt vegyes arányos és árokrendszerektől, amelyekben a választók általában két külön szavazatot adnak le, egyet egy helyi jelöltre, egyet pedig egy országos listára. Az, hogy az eredmény mennyire arányos, többek között a rendszerben alkalmazott szabályoktól (pl. hogy mi számít többletszavazatnak) és paraméterektől (pl. a kompenzációs helyek száma) függ.[1]
Jelenleg Magyarországon alkalmazzák a nagyobb települések önkormányzati választására.
| Kompenzációs vegyes választási rendszerek | Egyszavazatos vegyes rendszerek | Kétszavazatos vegyes rendszerek |
|---|---|---|
| Mandátum-kapcsolat alapú | Német rendszer (egyszavazatos MMP, arányos) | MMP, avagy vegyes arányos rendszer (a német rendszer)
AV+ ("alternatív szavazat plusz") |
| Szavazat-kapcsolat alapú | Töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek
DMP (kéttagú arányos képviseleti rendszer) | Hibridek (MSV+árokrendszer):
MBTV (vegyes preferenciális szavazat) |
Félarányos rendszerek
Használata Magyarországon
A 10 000 fő feletti településeken és a fővárosi kerületekben az önkormányzati választásokon a választás egyszavazatos vegyes rendszerben történik, ahol csak a vesztes jelöltek szavazatai kerülnek át töredékszavazatként a kompenzációs ágra.[3] Az átvitt szavazatok a vesztes jelöltek jelölőszervezetének listájának javára érvényesülnek, és a listás mandátumok kizárólag a töredékszavazatok száma alapján arányosan kerülnek kiosztásra.[4]
A kompenzációs mandátumok száma a törvényben előre meghatározott, nem függ a választás eredményétől, a képviselőtestület mérete fix. Például 25 000 lakosig 8 mandátum kerül kiosztásra az egyéni választókerületekben és 3 mandátum kompenzációs listáról. 100 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után 1-gyel nő az egyéni választókerületek száma, míg minden további 25 000 lakos után 1-gyel nő a kompenzációs mandátumok száma. Így az egyéni és kompenzációs mandátumok száma a következő.
| Lakosság felső határa (1000 fő) | Egyéni választókerületek száma | Kompenzációs mandátumok száma | Kompenzációs mandátumok aránya |
|---|---|---|---|
| 10 | Nem vegyes rendszer, blokkszavazás (nincsenek egyéni választókerületek vagy kompenzációs listák) | ||
| 25 | 8 | 3 | 27,27% |
| 50 | 10 | 4 | 28,57% |
| 75 | 12 | 5 | 29,41% |
| 100 | 14 | 6 | 30,00% |
| 110 | 15 | 6 | 28,57% |
| 120 | 16 | 6 | 27,27% |
| 125 | 16 | 7 | 30,43% |
| 130 | 17 | 7 | 29,17% |
| 140 | 18 | 7 | 28,00% |
| 150 | 19 | 8 | 29,63% |
| 160 | 20 | 8 | 28,57% |
| 170 | 21 | 8 | 27,59% |
| 175 | 22 | 9 | 29,03% |
| 180 | 23 | 9 | 28,13% |
| 190 | 24 | 9 | 27,27% |
| 200 | 25 | 10 | 28,57% |
A viszonylag kevés kompenzációs mandátum miatt a magyar rendszer nem garantál arányos eredményt, és általában alulreprezentálja a kisebb pártokat, de elméletileg előállhat olyan helyzet is, amikor egy arányos rendszerhez képest a nagyobb pártoknak kedvez kevésbé.
A 2014-es és 2019-es választáson a Fővárosi Közgyűlés választáskor is egyszavazatos vegyes rendszert alkalmaznak, amelyben a kerületek 23 közvetlenül megválasztott polgármestere tag és 9 további mandátumot a pártok kompenzációs listáiról a polgármesterjelöltekre leadott szavazatok alapján osztanak ki. Kompenzációs listán a főpolgármester-jelöltek és a kerületi polgármesterjelöltek szerepelhetnek. 2023-ban visszaállították a pártlistás arányos rendszert a 2024-es választást már ilyen szabályokkal tartják.
Az országgyűlési választások során egy az önkormányzatitól eltérő töredékszavazati rendszert alkalmaznak[2] amely részben a győztes jelölteket os kompenzálja, azonban ez a rendszer nem egyszavazatos rendszer, mivel az árokrendszer komponenssel is rendelkezik.
Romániában a 2008-as országos parlamenti választásokat olyan vegyes egyszavazatos rendszerben tartották, ahol az egyéni választókerületi mandátumokat csak az abszolút többséggel bíró győztesek foglalhatták el.[5]
Arányos rendszerek
Az eredeti német egyszavazatos vegyes rendszerek nem szavazatkapcsolati kompenzációt, hanem mandátumkapcsolati kompenzációt is, mint általában a vegyes arányos rendszerek. A mandátumkapcsolati rendszer nem használt töredékszavazatokat, hanem szinte minden szavazat (kivéve a független jelöltek és a küszöb alatti pártokhoz kötődő jelöltek szavazatait) megszámlálásra kerül a listás ágon, de a már megszerzett mandátumokat figyelembe veszik a listás helyen kiosztásánál.[5]
Gyakorlatilag egy helyi képviseleti elemmel kombinált pártlistás arányos rendszerről van szó, Németországban ezért az ilyen vegyes arányos rendszereket "megszemélyesített arányos rendszernek" hívják. Az 1949-es választásokat ilyen vegyes egyszavazatos rendszerben tartották, helyi szinten az egyszerű többségi rendszert használták és tartományi szinten a kompenzációs elem tette arányossá a rendszert ugyanazon szavazatok alapján. Az ország ezt követően a mai kétszavazatos MMP-re változtatta a rendszert.[5]
Az egyszavazatos rendszereket jelenleg használó országok a következők:
- Lesotho 2002-ben vezette be az MMP egyszavazatos változatát.
- Thaiföld a 2019-es választás óta használja az MMP egyszavazatos változatát.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- ↑ a b Bochsler (2014. szeptember 1.). „Which mixed-member proportional electoral formula fits you best? Assessing the proportionality principle of positive vote transfer systems” (angol nyelven). Representation.
- ↑ a b 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
- ↑ a b 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
- ↑ Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
- ↑ a b c Golosov (2013. szeptember 1.). „The Case for Mixed Single Vote Electoral Systems” (angol nyelven). The Journal of Social, Political, and Economic Studies.
