Egyszavazatos vegyes rendszer

Választási rendszerek
Többségi rendszerek

Relatív többségi szabály

Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás

Többfordulós

Kétfordulós szavazás
Egyenkénti kieséses szavazás

Preferenciális

Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat
Condorcet-módszer
Schulze-módszer
Rangsorolt párok módszere
Pozíciós szavazás
Bucklin-módszer
Preferenciális blokkszavazás

Kardinális

Elfogadó szavazás
Pontozásos szavazás

Arányos rendszerek

Egyéni

Egyetlen átruházható szavazat
Arányos elfogadó szavazás

Pártlistás

Legmagasabb átlag alapú módszerek:
D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill

Legnagyobb maradék alapú módszerek:
Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff

Egyéb

Biproporcionális mandátumelosztás

Félarányos és vegyes rendszerek

Nem vegyes félarányos

Egyetlen nem-átruházható szavazat
Korlátozott blokkszavazás

Nem kompenzációs vegyes

Árokrendszer
Többségi bónusz

Kompenzációs vegyes

Vegyes arányos rendszer
Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló
Egyszavazatos módszerek

Magyar országgyűlési (2010−)
Magyar országgyűlési (1989−2010)

Egyéb

Pártlisták

Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista

Választási rendszerek összehasonlítása
Választási rendszerek országonként

Sablon:Választási rendszerek
  • m
  • v
  • sz

Az egyszavazatos vegyes választási rendszer (angolul: mixed single vote, rövidítve: MSV) a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelynek egyes típusaira magyarul töredékszavazat-visszaszámláló rendszerként is hivatkoznak[1][2][3] (angolul: positive vote transfer system, rövidítve: PVT).

A mandátumok egy részét egyéni választókerületkben, a a másik részét pedig kompenzációs listás rendszerben osztják ki, a szavazók egyetlen (vegyes jellegű) szavazatot adtak le. Ez különbözteti meg a gyakrabban használt vegyes arányos és árokrendszerektől, amelyekben a választók általában két külön szavazatot adnak le, egyet egy helyi jelöltre, egyet pedig egy országos listára. Az, hogy az eredmény mennyire arányos, többek között a rendszerben alkalmazott szabályoktól (pl. hogy mi számít többletszavazatnak) és paraméterektől (pl. a kompenzációs helyek száma) függ.[1]

Jelenleg Magyarországon alkalmazzák a nagyobb települések önkormányzati választására.

Kompenzációs vegyes választási rendszerek Egyszavazatos vegyes rendszerek Kétszavazatos vegyes rendszerek
Mandátum-kapcsolat alapú Német rendszer

(egyszavazatos MMP, arányos)

MMP, avagy vegyes arányos rendszer (a német rendszer)
  • AMS (az MMP félarányos verziójának neve az Egyesült Királyságban)

AV+ ("alternatív szavazat plusz")

Szavazat-kapcsolat alapú Töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek

DMP (kéttagú arányos képviseleti rendszer)

Hibridek (MSV+árokrendszer):

MBTV (vegyes preferenciális szavazat)

Félarányos rendszerek

Használata Magyarországon

A 10 000 fő feletti településeken és a fővárosi kerületekben az önkormányzati választásokon a választás egyszavazatos vegyes rendszerben történik, ahol csak a vesztes jelöltek szavazatai kerülnek át töredékszavazatként a kompenzációs ágra.[3] Az átvitt szavazatok a vesztes jelöltek jelölőszervezetének listájának javára érvényesülnek, és a listás mandátumok kizárólag a töredékszavazatok száma alapján arányosan kerülnek kiosztásra.[4]

A kompenzációs mandátumok száma a törvényben előre meghatározott, nem függ a választás eredményétől, a képviselőtestület mérete fix. Például 25 000 lakosig 8 mandátum kerül kiosztásra az egyéni választókerületekben és 3 mandátum kompenzációs listáról. 100 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után 1-gyel nő az egyéni választókerületek száma, míg minden további 25 000 lakos után 1-gyel nő a kompenzációs mandátumok száma. Így az egyéni és kompenzációs mandátumok száma a következő.

Lakosság felső határa

(1000 fő)

Egyéni választókerületek

száma

Kompenzációs mandátumok

száma

Kompenzációs mandátumok

aránya

10 Nem vegyes rendszer, blokkszavazás

(nincsenek egyéni választókerületek vagy kompenzációs listák)

25 8 3 27,27%
50 10 4 28,57%
75 12 5 29,41%
100 14 6 30,00%
110 15 6 28,57%
120 16 6 27,27%
125 16 7 30,43%
130 17 7 29,17%
140 18 7 28,00%
150 19 8 29,63%
160 20 8 28,57%
170 21 8 27,59%
175 22 9 29,03%
180 23 9 28,13%
190 24 9 27,27%
200 25 10 28,57%

A viszonylag kevés kompenzációs mandátum miatt a magyar rendszer nem garantál arányos eredményt, és általában alulreprezentálja a kisebb pártokat, de elméletileg előállhat olyan helyzet is, amikor egy arányos rendszerhez képest a nagyobb pártoknak kedvez kevésbé.

A 2014-es és 2019-es választáson a Fővárosi Közgyűlés választáskor is egyszavazatos vegyes rendszert alkalmaznak, amelyben a kerületek 23 közvetlenül megválasztott polgármestere tag és 9 további mandátumot a pártok kompenzációs listáiról a polgármesterjelöltekre leadott szavazatok alapján osztanak ki. Kompenzációs listán a főpolgármester-jelöltek és a kerületi polgármesterjelöltek szerepelhetnek. 2023-ban visszaállították a pártlistás arányos rendszert a 2024-es választást már ilyen szabályokkal tartják.

Az országgyűlési választások során egy az önkormányzatitól eltérő töredékszavazati rendszert alkalmaznak[2] amely részben a győztes jelölteket os kompenzálja, azonban ez a rendszer nem egyszavazatos rendszer, mivel az árokrendszer komponenssel is rendelkezik.

Romániában a 2008-as országos parlamenti választásokat olyan vegyes egyszavazatos rendszerben tartották, ahol az egyéni választókerületi mandátumokat csak az abszolút többséggel bíró győztesek foglalhatták el.[5]

Arányos rendszerek

Az eredeti német egyszavazatos vegyes rendszerek nem szavazatkapcsolati kompenzációt, hanem mandátumkapcsolati kompenzációt is, mint általában a vegyes arányos rendszerek. A mandátumkapcsolati rendszer nem használt töredékszavazatokat, hanem szinte minden szavazat (kivéve a független jelöltek és a küszöb alatti pártokhoz kötődő jelöltek szavazatait) megszámlálásra kerül a listás ágon, de a már megszerzett mandátumokat figyelembe veszik a listás helyen kiosztásánál.[5]

Gyakorlatilag egy helyi képviseleti elemmel kombinált pártlistás arányos rendszerről van szó, Németországban ezért az ilyen vegyes arányos rendszereket "megszemélyesített arányos rendszernek" hívják. Az 1949-es választásokat ilyen vegyes egyszavazatos rendszerben tartották, helyi szinten az egyszerű többségi rendszert használták és tartományi szinten a kompenzációs elem tette arányossá a rendszert ugyanazon szavazatok alapján. Az ország ezt követően a mai kétszavazatos MMP-re változtatta a rendszert.[5]

Az egyszavazatos rendszereket jelenleg használó országok a következők:

  • Lesotho 2002-ben vezette be az MMP egyszavazatos változatát.
  • Thaiföld a 2019-es választás óta használja az MMP egyszavazatos változatát.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. a b Bochsler (2014. szeptember 1.). „Which mixed-member proportional electoral formula fits you best? Assessing the proportionality principle of positive vote transfer systems” (angol nyelven). Representation.  
  2. a b 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  3. a b 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  4. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  5. a b c Golosov (2013. szeptember 1.). „The Case for Mixed Single Vote Electoral Systems” (angol nyelven). The Journal of Social, Political, and Economic Studies.