Ferit Vokopola

Ferit Vokopola
Született1887. augusztus 18.
Vokopola
Elhunyt1969. június 28. (81 évesen)
Durrës
Állampolgárságaalbán
Foglalkozása
  • politikus
  • muszlim vallási vezető
Albánia 14. mezőgazdasági minisztere
Hivatali idő
1927. október 24. – 1928. június 20.
ügyvivő miniszterelnök
  • Iliaz Vrioni
  • Hiqmet Delvina
    • ElődMusa Juka
    UtódMusa Juka
    Albánia 19. közmunkaügyi minisztere
    Hivatali idő
    1927. október 24. – 1927. november 16.
    ügyvivő miniszterelnökIliaz Vrioni
    ElődMusa Juka
    UtódHilë Mosi
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Ferit Vokopola vagy Ferid Vokopola (nevének ejtése fɛɾit vɔkɔpɔla; Vokopola, 1887. augusztus 18. – Durrës, 1969. június 28.)[1] albán politikus, muszlim vallási vezető. 1927–1928-ban Albánia mezőgazdasági, 1927-ben rövid ideig közmunkaügyi minisztere volt. Az 1930-as évektől az albániai szúfi szerzetesrendek világi vezetői közé tartozott.

    Életútja

    A dél-albániai Vokopolában(wd) született, középiskolai tanulmányait 1906-ban a közeli Berat gimnáziumában fejezte be. Ezt követően Konstantinápolyban tanult jogot és közgazdaságtudományt, ezzel párhuzamosan az oszmán állami vagyonkezelő hivatalban helyezkedett el titkári beosztásban, 1910-ben pedig a hivatal főtitkára lett. Tisztviselői pályafutásával párhuzamosan 1908-tól közreműködött a Zgjimi (’Öntudat’) és a Bashkimi i Kombit (’Nemzeti Egység’) című konstantinápolyi albán folyóiratok írásában és szerkesztésében.[2]

    Politikai pályafutása

    1912 végén jelen volt a vlorai nemzetgyűlésen, amelyen kikiáltották Albánia függetlenségét. 1913–1914-ben az első albán kormány pénzügyminisztériumának alkalmazásában állt főtitkári beosztásban, 1914-től 1916-ig pedig a közmunkaügyi minisztérium főtitkára volt.[3]

    Az első világháborút követően Koço Kotával együtt titkárként segédkeztek az Albánia közjogi alapjait újrateremtő 1920. januári lushnjai kongresszus szervezésében és lebonyolításában. Január 22-én lushnjai küldöttként Vokopola üdvözölte az egybegyűlteket és nyitotta meg a tanácskozást.[4] 1923-ban a miniszterelnöki hivatal főtitkári állását foglalhatta el, 1924-ben pedig megválasztották az albán nemzetgyűlés képviselőjének, amelynek 1939-ig tagja maradt.[5] 1925-ben tevékenyen közreműködött az első albán filmszínház, a tiranai Nacional mozi megszervezésében.[6] Iliaz Vrioni és Hiqmet Delvina köztársasági kormányaiban 1927. október 24-étől 1928. június 20-áig Albánia mezőgazdasági minisztere volt, ügyvivőként 1927. október 24-e és november 16-a között a közmunkaügyi tárcát is vezette.[7] Az 1928-as alkotmányozó nemzetgyűlés alelnökeként járult hozzá az Albán Királyság(wd) előkészítéséhez és kikiáltásához. 1929-től kiadásában és szerkesztésében jelent meg az Arbënia folyóirat. Miután Olaszország 1939. április 7-én lerohanta Albániát, Vokopola tagja volt annak a Shefqet Vërlaci vezette küldöttségnek, amely április 16-án Rómában felajánlotta az albán koronát III. Viktor Emánuel olasz királynak.[8]

    Politikai pályájával párhuzamosan 1936-tól ő látta el az elnöki tisztét az albániai szúfi rendek közül a kádirikat(wd), rufaikat(wd), szádikat(wd) és tidzsánikat(wd) egyesítő Drita Hyjnore (’Isteni Fény’) nevű vallási szervezetnek.[9]

    Letartóztatása és utolsó évei

    A második világháborút követően a hatalmukat megszilárdító kommunisták 1945. február 20-án letartóztatták Vokopolát. A háborús bűnösként, árulóként, a nép ellenségeként vád alá helyezett Vokopola legfőbb bűne az 1939-es olasz annexió körüli politikai szerepvállalása volt. Ehhez képest pere 1945. augusztus 11-én a korban meglepően enyhe ítélettel zárult, mindössze kétévi szabadságvesztésre ítélték. 1947. szeptember 19-én szabadult ki börtönéből. Hátralévő éveit visszavonultan élte le, 1969. június 28-án halt meg nyolcvanegy éves korában.[10]

    Jegyzetek

    1. ↑ Dervishi 2012 :250–251.
    2. ↑ Dervishi 2012 :250.
    3. ↑ Dervishi 2012 :250–251.
    4. ↑ Pearson 2004 :138.; Dervishi 2012 :151.; Bakiu 2014 :167.
    5. ↑ Dervishi 2012 :151.
    6. ↑ Bakiu 2014 :249.
    7. ↑ Dervishi 2012 :20., 151.
    8. ↑ Dervishi 2012 :151.
    9. ↑ Dervishi 2012 :151.
    10. ↑ Dervishi 2012 :151.

    Források

    • ↑ Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
    • ↑ Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225  
    • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  

    • Politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap