Finály Gábor

Finály Gábor
Született	1871. október 31.[1] Kolozsvár
Elhunyt	1951. április 16. (79 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Finály Henrik
Foglalkozása	régész klasszika-filológus
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1889–1893)
A Wikimédia Commons tartalmaz Finály Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kendi Finály Gábor (Kolozsvár, 1871. október 31. – Budapest, 1951. április 16.^[3]) régész, pedagógus.

1889–1893 között a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt.^[4] 1893-tól Kolozsváron oktatott. 1894-től az EKE választmányi tagja, és a Kolozs vármegyei osztály jegyzője volt. 1896–1913 között Budapesten a Barcsay főgimnnázium tanára volt. 1902-től a Székesfővárosi Osztály választmányi tagja volt. 1910–1914 között a Magyar Numizmatikai Társaság Numizmatikai Közlönyének mellékletét képező Magyar numizmatikai adattár szerkesztője volt. 1913–1932 között a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója volt. 1930-ban a tankerület vezetője is volt. 1932-ben nyugdíjba vonult.

Tanári tevékenysége mellett elsősorban filológiai, földrajzi, numizmatikai és régészeti kutatásokkal foglalkozott. Különösen a magyar helynevek eredetét vizsgálta. Régészeti munkájában különösen a római tartományi régészettel foglalkozott. Egész életében a magyarországi latin nyelvű helységnevek összegyűjtésén dolgozott. Iskolaügyi, pedagógiai és archeológiai szaklapok munkatársa is volt. Régészeti kutatásainak eredményeiről nagyrészt az Archaeologiai Értesítőben számolt be. Elkészítette a római kori Magyarország térképét (Budapest, 1911).

Szülei: Finály Henrik (1825–1898) egyetemi nyilvános, rendes tanár és Sebesi Anna (1846–1929) voltak.^[5] Három testvére volt: Finály Lajos (1870–1935) főfelügyelő,^[6] Finály György (1874–1920) orvostudor és Finály István (1876–1947) vízépítő mérnök.

• Ásatások a római fórumon (Budapest, 1902)
• Hogy kell latinból magyarra fordítani? (Budapest, 1904)
• A Római Birodalom közigazgatása (Budapest, 1906)
• A kolozsvári szótár története (Budapest, 1908)
• Finály Henrik középkori magyar metrologiája (Budapest, 1908)
• Kolozsvár. 100 képpel (Budapest, 1910)
• Magyarország a rómaiak alatt című fali térkép magyarázata (Magyar Földrajzi Intézet, Budapest, 1912)
• Gimnáziumi latin alaktan. Az I. és II. osztály számára (Budapest, 1922)
• Gimnáziumi latin mondattan. Magyar mondattani alapon a III. és IV. osztály számára (Budapest, 1924)

• Római utak a Dunán túl. In: Archeológiai Értesítő (1903)
• A római birodalmi limes fölkutatásáról Pannoniában. In: Archeológiai Értesítő (1905)
• A Gredistyei dák várak. In: Archaeológiai Értesítő (1916)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• http://mhk.szofi.net/csarnok/f/finalyga.htm Archiválva 2020. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kölcsey Ferenc Gimnázium, Budapest

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gábor Finály című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Oroszlán Zoltán: Finály Gábor (Archaeológiai Értesítő, 1951)
• Györkösy Alajos: Finály Gábor (Antik Tanulmányok, 1954. 1–3. füzet)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  
• Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8