Francis Glisson

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Hivatkozások és forráshivatkozások formázása.

Francis Glisson
Született	1597. október 14. Bristol
Elhunyt	1677. október 16. (80 évesen) London
Állampolgársága	brit
Foglalkozása	fiziológus anatómus egyetemi oktató
Iskolái	Gonville and Caius College Cambridge-i Egyetem
Kitüntetései	Goulstonian Lectures (1640)
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Glisson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Francis Glisson (Bristol, 1597. október 14. – London, 1677. október 16.) angol orvos, anatómus, reumatológus (mai kifejezéssel) és fizikus.

Apja William Glisson bristoli illetőségű, anyja Maria Somerset. Felesége: Maria, Thomas Morgan lánya.

Glisson akadémiai karrierje Cambridge-hez kötődik. 1620-21-ben és 1624-ben különböző ifjúsági ösztöndíjakban részesült. 1625-26-ban az egyetem görög előadója, majd 1629-34-ben dékánja. 1634-ben megszerezte az orvosi diplomát is. A következő évben tisztségviselő lett a londoni Orvostudományi Egyetemen, később tagja lett a a Royal Society^[1]-nek, amely egy speciális kollégium volt. 1645-ben a kollégium megkezdte az orvosi jegyzetek cseréjét (ma azt mondanánk, hogy korszerűsítették a szakirodalmat).

• De rachitide - ^[2] (1650)-több társszerzővel együtt, (Treatise of the Rickets: Being a Disease Common to Children (1668^[3]) - Gyermekek közös betegsége más cím Tractatus de rachitide sive morbo puerilii ^[4] )
• Anatomia hepatis - A máj anatómiája (1654). Az ún. Glisson-kapszula. A sztróma egy szálas membrán vagy Glisson-kapszula, amely egy sűrű kötőszövetből, laza kötőszövetből áll, és behatol a parenchimába, elválasztja a lobulákat. Az idegek és az erek áthatják.^[5] manapság Glisson-toknak nevezik. A belgyógyászati oktatásban a májról írt tanulmányai miatt tartják számon Glissont.
• Tractatus de ventriculo et intestinis - ^[6] (1677)-átdolgozott kiadás (korábban 1672). Ebben a műben egy elméletet^[7] dolgozott ki Glisson, amelynek lényege, hogy a bejutó táplálék (azaz anyag-beáramlás) emésztési, felszívódási ideje miatt a kémiai anyagok áramlása nem elég gyors ahhoz a testben, hogy az agyban és a perifériákban lévő események egyidejűségét biztosítsák (itt lehet, hogy nemcsak az idegi reakcióidőkre gondolt, hanem pl. a test váladékaira is illetve az emésztési végtermékekre is).Ehhez kapcsolódik egy kísérlet felidézése is, amely bizonyítani kívánta, hogy az izomösszehúzódás független bármely anyag-beáramlástól.Ez az elmélet filozófiai jellegű is, ma már elég nehezen érthető.^[8]

"Az Anatomia hepatis és a Tractatus de ventriculo et intestinis együttesen az általános anatómia és az emésztő szervek anatómiája és fiziológiája monumentális munkája."^[9]

Francis Glissonról elnevezett nyakhúzókészülék rendkívül hasznos bizonyos nyaki struktúrák tehermentesítésében, a panaszok enyhítésében. A húzatásos kezelés a csigolyák finom széthúzásával felszabadítja a becsípődött ideggyököt, helyrehúzza a kimozdult, beszorult csigolyát, feltölti a lelapult porckorongot, megszünteti a kisugárzó fájdalmat, zsibbadást, migrént, fülzúgást, szédülést és ellazítja az izmokat. A vertebrobasilaris szindrómában a nyaki gerinc pl. kopásos betegsége két artériát (a. vertebralis és a. basilaris) elnyomva, az egyensúlyozásért felelős kisagyi vérellátást akadályozva sok kellemetlenséget okoz: forgó szédülést, gyengeséget, fülzúgást, sípolást, lapocka magasságban gerinc mentén jelentkező fájdalmat a reggeli felkelést követően, vagy hirtelen, gyors fejfordításra. Glisson-féle húzatásban ahogy a gerinccsigolyák közötti rések tágításával az artériák felszabadulnak a nyomás alól, úgy a panaszok azonnal megszűnnek." ^[10] A reumatológiában és balesetek utókezelésében ma is számtalan nyújtásos kezelést alkalmaznak, amelyeket összefoglaló néven konzervatív kezelésnek neveznek.^[11] Ide tartozik a nyaki gerinchez kapcsolódó mélyizmok kezelése is.^[12]

Az első összefoglalót a hátgerincet sújtó angolkór elnevezésű megbetegedésről Francis Glisson alkotta meg Londonban kiadott művében. A szakmai kifejezést is ő használta így: rachtis (görög eredet), hátgerinc. Megállapította, hogy főként gyermekeknél jelentkezik a betegség, amelynek okára akkoriban még nem tudtak fényt deríteni. A D-vitamin hiányaként jelentkező angolkór (rachtitis) tüneteinek első összefoglalója 1651-ből az angol Francis Glisson (1597–1677) nevű orvostól származik, és az orvosi elnevezést is ő alkotta: rachtis (görög) = hátgerinc. Glisson a „Treatise of the Rickets: Being a Disease Common to Children” című, Londonban kiadott könyvében részletes leírást ad a főként gyerekeket sújtó angolkórról, természetesen nem ismerve még annak táplálkozási hiányosságokra visszavezethető okait.

• Encyclopedia Glisson, Francis
• pharmia.hu
• Glisson-tok elnevezéshez Dr.Brencsán János: Orvosi szótár. Dr. Krúdy Erzsébet, Dr. Gergely János, Dr. Magasi Péter. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1998. 242. o. ISBN 963 242 300 3  
• Angolkór és D-vitamin
• Francis Glisson Whonamedit
• Exhibits.hsl.virginia.edu-Francis Glisson Anatomia hepatis mű fedlapjának képe
• Francis Glisson művei (Francis Glisson (1597-1677): œuvres (8))
• Francis Glisson
• Francis Glisson wikivisuallyban angol nyelven