Galagonyalepke

Galagonyalepke
Hím galagonyalepke (Spanyolország, Madrid)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Cossina Altagozat: Bombycina Csoport: Rhopalocera Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea) Csoport: Pillangóalakúak (Papilioniformes) Család: Fehérlepkék (Pieridae) Alcsalád: Pierinae Nemzetség: Pierini Alnemzetség: Aporiina Nem: Aporia Faj: A. crataegi
Tudományos név
Aporia crataegi (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Galagonyalepke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Galagonyalepke témájú médiaállományokat és Galagonyalepke témájú kategóriát.

A galagonyalepke (Aporia crataegi) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

Közép- és Dél-Európában jellemző, így Magyarországon is gyakori. Eurázsiában a Brit-szigetektől egészen Japánig található meg. További állományai Északnyugat-Afrikában élnek.

Egyik fő jellemzője a hímek szárnyának feltűnő erezete. A nőstényeken ez kevésbé látható, mert azok szárnyán jóval vékonyabb a pikkelyréteg, és ettől a szárny csaknem áttetsző, barnás árnyalatú.

Sárga petéi palack alakúak. A hamuszürke hernyó fekete hátát két narancspiros sáv díszíti. A báb élénk fekete-sárga tarka.

• 
  Petéi
• 
  Bábja
• 
  Hernyója

• 
  Aporia crataegi ♂
• 
  Aporia crataegi ♂ △
• 
  Aporia crataegi ♀
• 
  Aporia crataegi ♀ △

Nyílt területeken, gyakran utak mentén röpül májustól júliusig; a nedves talajon gyakorta tömegesen szívogat. Nappal aktív,^[1] Röpte csapongó.

Hernyójának tápnövényei különböző rózsafélék (Rosaceae); főként:

• galagonya (Crataegus sp.) és
• kökény (Prunus spinosa).

Petéit csomókban rakja le, és a nyár derekán – ősszel kikelő hernyók társasan telelnek át szövedékben, még az első vedlés előtt. Báb időszaka mintegy két hétig tart. A kikelő pillangónak a bábban felgyülemlett vizeletét vérpiros nagy csepp alakjában adja ki — azokban az években, amikor seregesen jelenik meg, ezek a tömegesen feltűnő, „véresőnek” nevezett foltok különféle babonás hiedelmekre adtak okot.

Az Alföldön egyes években tömegesen elszaporodik; ilyenkor a gyümölcsösökben kártevővé válik.

• A. c. adherbal
• A. c. augusta
• A. c. augustrior
• A. c. banghaasi
• A. c. basania
• A. c. colona
• A. c. fert
• A. c. hyalina
• A. c. iranica
• A. c. karavaievi
• A. c. mauretanica
• A. c. meinhardi
• A. c. pellucida
• A. c. pseudohippia
• A. c. rotunda
• A. c. rutae
• A. c. sachalinensis
• A. c. shugnana
• A. c. tianschanica
• A. c. transitoria

• 
  Aporia crataegi augusta ♂
• 
  Aporia crataegi augusta♂ △
• 
  Aporia crataegi augusta♀
• 
  Aporia crataegi augusta♀ △

• 
  Aporia crataegi transitoria ♂
• 
  Aporia crataegi transitoria ♀
• 
  Aporia crataegi transitoria ♀ △

• Móra Ferenc 1924-ben publicisztikát írt e lepkefajról, Film a galagonyapilléről címmel; az írás a Szeged 1924. november 18-i számában (illetve a Mementó c. gyűjteményes kötetben) jelent meg.

• Wikifajok
• Magyarország lepkéi
• Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 22.
• Brehm: Az állatok világa
• Lepiforum.de
• Moths and Butterflies of Europe and North Africa by Paolo Mazzei, Daniel Morel, Raniero Panfili
• Pyrgus.de