Geréb József

Geréb József
Született	Geiger József 1861. május 1.[1] Szabadka
Elhunyt	1930. június 6. (69 évesen) Budapest I. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Taussig Gizella (h. 1907-ig) Komlós Melánia (h. 1912–1930)
Szülei	Geiger Salamon Krammer Terézia
Foglalkozása	tanár irodalomtörténész klasszika-filológus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye	Farkasréti izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Geréb József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Geréb József, 1881-ig Geiger^[2] (Szabadka, 1861. május 1. – Budapest, 1930. június 6.)^[3][4] bölcseleti doktor, irodalomtörténész és főgimnáziumi tanár.

Geiger Salamon és Krammer Terézia fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte. 1878 és 1882 között a Budapesti Tudományegyetemen filológiai és filozófiai előadásokat hallgatott. 1883. június 7-én bölcseleti doktorrá avatták. Még 1882-ben tanári vizsgát tett és Szabadka város megválasztotta a községi főgimnáziumhoz tanárrá, de vallása miatt (izraelita volt) ezen választás ellen nehézségeket támasztottak és így nem foglalhatta el állását. Időközben a budapesti gyakorló főgimnáziumban működött. 1885-ben Trefort Ágoston miniszter az egyetem ajánlatára külföldi tanulmányútra küldte s Berlinben, Münchenben és Párizsban előadásokat hallgatott és a múzeumokat tanulmányozta. 1885-ben a losonci állami főgimnáziumhoz helyettes tanárrá nevezték ki. 1888-ban rendes tanár lett. Később az Izraelita Leánygimnáziumban tanított, illetve a Tanárképző Intézet igazgatója volt.

Programértekezései a budapesti gyakorló főgimnázium Értesítőjében (1883. Részletek a Herodotoshoz való praeparatiókból), a losonczi főgymnasium Értesítőjében (1886. Sinon csele Vergilius Aeneisében), az Egyetemes Philológiai Közlönyben (1885. Restauratiók a berlini olympiai múzeumban), a Magyar Tanügyben (1886. A latin és görög nyelv kérdése), a Fővárosi Lapokban (1894. A toilette bölcsészete.)

Első felesége Taussig Gizella volt, akitől két fia született: Geréb Andor mérnök és Geréb István orvos.

Második házastársa Komlós Melánia (1872–?) volt, Komlós Ignác és Kis Gabriella lánya, akit 1912. augusztus 8-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.^[5]

Temetése a Farkasréti izraelita temetőben volt, a Budai Izraelita Hitközség által felajánlott díszsírhelyen.^[4]

• Herodotos vallási és ethikai elvei. Budapest, 1883. (Bölcselet-doktori értekezés.)
• Aristoteles Poëtikája bevezetéssel és jegyzetekkel. Budapest, 1891. (Olcsó Könyvtár 287. sz.)
• Görög vallás és művészet. Segédkönyv az irodalom- és művelődéstörténeti tanításhoz. Budapest, 1891. (Ismertetés az Egyetemes Philologiai Közlönyben)
• Herodotos történeti könyvei. Budapest, 1892-1893. 3 kötet. (Görög és latin remekirók, bevezetéssel és jegyzetekkel, görög és magyar szöveggel. A Magyar Tudományos Akadémia klasszika filológia bizottsága által kiadva.)
• Az Olympos, görög-római mythologia. Budapest, 1893.
• A római kultúra legjelentősebb vonásai. Budapest, 1917.
• A görög szellem Európa kulturájában. Budapest, 1921.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar Életrajzi Index

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925.