Gradac (Pleterniceszentmiklós)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Gradac (egyértelműsítő lap).

Gradac
Gradac utcakép.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pleterniceszentmiklós
Jogállás	falu
Irányítószám	34310
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	789 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	127 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 18′ 37″, k. h. 17° 48′ 34″45.31027778, 17.8094444445.310278°N 17.809444°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 37″, k. h. 17° 48′ 34″45.31027778, 17.8094444445.310278°N 17.809444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gradac témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gradac (1991-ig Gradac Požeški) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Pozsegától légvonalban 10, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, a Pozsegai-medencében, a Kutjevóról Pleterniceszentmiklósra vezető út mentén, Pozsegamindszent és Pleterniceszentmiklós között fekszik.

A területén előkerült számos, különböző korszakokból származó régészeti lelet bizonyítja, hogy már ősidők óta emberi települések voltak. A legjelentősebb őskori lelőhelyek „Babišnjača”, „Crkvište na Markovcu”, „Klasje”, „Polje Podsik” és „Njiva uz Delac”. A legrégebbi leletek a középső neolitikum időszakából, a Sopot-Bicske kultúra népétől származnak. A korai vaskort a hallstatti kultúra leletei képviselik, akiknek erődített települése állt itt. (Gradac neve is arra enged következtetni, hogy itt egykor kisebb erődítmény állt.) A hallstatt kultúra népének számos halomsírja is megtalálható a település határában. A késői vaskor leletei a La Tène-kultúra népeitől, főként a keltáktól származnak, akiknek egy nagyobb településük volt a falu mellett. ^[2]

Neve a középkorban 1445-ben „Gradacz” alakban nemesi névben bukkan fel először. ^[3] A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1698-ban „Gradacz” néven 20 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. ^[4] 1702-ben 27, 1730-ban 40, 1760-ban 43 ház állt a településen. A kutjevói uradalomhoz tartozott.^[5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gradacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gradacz” néven szerepel. ^[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gradacz” néven 36 házzal, 209 katolikus és 83 ortodox vallású lakossal találjuk. ^[7]

A településnek 1857-ben 189, 1910-ben 494 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 66%-a horvát, 20%-a cseh, 7%-a magyar, 6%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 937 lakosa volt.

• Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Konzervatorska podloga Park prirode Papuk^{[halott link]} (horvátul)
• Pleternica kulturális emlékei (horvátul)