Gubernium
 | Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével! |
A gubernium, más néven főkormányszék Erdély központi kormányszerve volt 1691-től 1869-ig.
Története
Az I. Lipót által 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum Erdély kormányszerveként a guberniumot jelölte meg. A testület 1691-ben kezdte el működését. Első tagjai Bánffy György gubernátor, Bethlen Miklós kancellár, Bethlen Gergely főgenerális és Haller János kincstárnok voltak.[1]
Székhelye
Eredetileg Gyulafehérvár volt a kijelölt székhely, de a rendszertelenül ülésező kormányzótanács más helyeken is összeülhetett, például Nagyszebenben, ahol a főhadiparancsnok székhelye volt, vagy az országgyűlés helyszínén vagy Bonchidán, Bánffy György gubernátor birtokán.[2] A bécsi udvarban az Erdély ügyeit tárgyaló tanács, az úgynevezett erdélyi konferencia (Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis) 1695. december 19-i ülése a gubernium székhelyéül az egykori gyulafehérvári fejedelmi palotát javasolta.[3]
-
A gyulafehérvári fejedelmi palota -
A gubernium épülete Kolozsváron
Szervezete
A gubernium élén a kormányzó (gubernátor) állt; a szervezet működését a kancellár irányította. A fő tisztségviselők közé tartozott az ország generálisa, azaz a nemesi insurrectio parancsnoka, illetve a kincstárnok. Az ügyek intézésében nyolc tanácsúr vett részt.[2] Az 1693-ban kiadott, a Diploma Leopoldinumot kiegészítő Alvincziana resolutio úgy rendelkezett, hogy a gubernium tagjait a négy bevett felekezetből egyenlő módon kell kiválasztani, azzal a kivétellel, hogy amennyiben az unitáriusok vagy az evangélikusok között nincs három-három alkalmas személy, akkor helyettük az uralkodó egyenlő arányban nevezhet ki katolikusokat és reformátusokat.[4]
Hatásköre és tevékenysége
Jegyzetek
- ↑ Kovács Kiss György: Az önálló Erdélyi Fejedelemség. Korunk, XXIV. évf. 3. sz. (2013. március) 3–7. o.
- ↑ a b Trócsányi 1973 : 8. o.
- ↑ Trócsányi 1988 : 59–60. o.
- ↑ Péter Ágnes: A Diploma Leopoldinum tartalmi módosulásai, 2. rész. Belvedere meridionale, XVII. évf. 5–6. sz. (2005) 3–22. o.
Források
- ↑ Trócsányi 1973: Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Budapest: Akadémiai. 1973.
- ↑ Trócsányi 1988: Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 9630547678
