Hadda (Afganisztán)

Haḍḍa (pasto nyelven: هډه) gréko-buddhista régészeti helyszín az ősi Gandhára régiójában a Haibár-hágó közelében, tíz kilométerre délre Dzsalálábád várostól, a mai Afganisztán területén.

Az 1930-as és az 1970-es évek során mintegy 23 000 gréko-buddhista agyag és gipsz szobor került elő Haddában. A leletek buddhista és hellén elemeket tartalmaztak, majdnem tökéletes ókori görög stílusban. A tárgyak stílusa a késő hellén korra jellemző (i. e. 2-1 század), mégis a haddai szobrok (nem teljes bizonyossággal állítható) az 1. századból vagy későbbről valók. Ez az eltérés azzal is magyarázható, hogy ezen a területen megőrizték a hellén stílust később is. De az is lehet, hogy ezeket a szobrokat ténylegesen a késő hellén korban alkották.

A rendkívüli finomsággal kidolgozott részletek egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a művészek alaposan ismerték a görög szobrászatot, és egyes feltételezések szerint görög származású lakosok is közreműködtek az alkotásban. Az is elképzelhető, hogy ez a hely volt a buddhista szobrászat indo-görög stílusának bölcsője.^[1]

Sok haddai műtárgy stílusa erőteljesen hellenisztikus, és a Apollón Epikuriosz templomában található szobrokéhoz mérhető.

A sculptural group excavated a Haddában található Tapa-i-Sotor helyszínen kiásott szoborcsoport Buddhát ábrázolja, akit körbevesz a tökéletesen hellenisztikus stílusban készült Héraklész és Tükhé, aki egy bőségszarut tart.^[2] A görög ikonográfiából csupán azt vették át, hogy Héraklész Vadzsrapáni bódhiszattva villámját tartja a kezében, a megszokott kőrisdorongja helyett.

Buddha több tanítványát ábrázoló műalkotás is előkerült hellenisztikus stílusban.^[3]

Lásd még: Gandhárai buddhista szövegek

A gandhárai buddhista szövegek a ma ismert legrégibb buddhista kéziratok az 1. század környékéről.^[4] Ezek a gandhárai nyelven írott művek a legrégibb baktriai és indiai szövegek is egyben. Az eredeti szövegeket európai és japán intézmények és magánszemélyek vásárolták meg, amelyeket jelenleg számos egyetem kutatói vizsgálnak. A gandhárai szövegek rendkívül rossz állapotban kerületek elő, de rekonstrukciójuk számos esetben bizonyult sikeresnek a meglévő, ismert páli és szanszkrit buddhista szövegek összevetésével. Más gandhárai buddhista szövegeket is találtak az elmúlt két évszázad során, ám ezek megsemmisültek vagy eltűntek.^[5]

A szövegeket a Dharmaguptaka iskolának tulajdonította Richard Salomon, a kutatási terület egyik vezető tudósa.^[6]

Úgy tartják, hogy Hadda majdnem teljes egészében elpusztult az afganisztáni polgárháború idején.

• 
  Buddha feje, Hadda.
• 
  Görög ruhák, amforák, bor és zene, 1. század, Hadda.
• 
  Haddai portrék, 3. század.
• 
  Dekoratív tekercs Haddából.
• 
  Atlasz, ókori görög isten, Hadda.
• 
  Polikróm Buddha, 2. század, Hadda.
• 
  Fiatal nő, 3-4. század, Hadda.
• 
  "Nevető fiú", Hadda.
• 
  Szobor Haddából, 3. század.

A polgárháború következtében rengeteg műalkotás semmisült meg. Ezek közül két szobor jelentette a legnagyobb veszteséget. A Vörös-hegységben található Bámiján-völgyben egykor két óriási Buddha-szobor állt, több kisebb méretű, régészeti jelentőségű tárgy mellett. A két hatalmas szobor az 5-6. században készült, és azok voltak a világ leghatalmasabb buddhista szobrai. Ma már csak a maradványai láthatók.

• Indus-völgyi civilizáció
• Mehrgarh
• Gréko-buddhizmus
• A buddhizmus története

• Vandalised Afghanistan - angol nyelvű cikk az afganisztáni pusztításokról
• Oldest Buddhist bark texts - angol nyelvű cikk a gandhárai szövegekről
• Tepe Sotur/Haḍḍa - fotók