Havihegy

Havihegy
Közigazgatás
Település	Pécs
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Havihegy Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 05′ 01″, k. h. 18° 14′ 18″46.083611111111, 18.23833333333346.083611°N 18.238333°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 01″, k. h. 18° 14′ 18″46.083611111111, 18.23833333333346.083611°N 18.238333°E

Havihegy vagy Havi-hegy (korábban Kakasdombnak ill. Kokasváry-hegynek is hívták^[1]) Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Pécs városra. A terület kiemelkedő eseménye a havihegyi búcsú. A búcsúhoz szervesen hozzátartoznak az árusok sátrai, a kirakodók vására. Tengerszint feletti magassága 170–246 m.^[1]

A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. Meredek partjait erős hullámverések alakították, előtte egy közel sík sekély vizű sáv alakult ki. A meredek fal az abráziós fal, a közel sík sekély vizű partszakasz az abráziós terasz. Ilyen terasz a Havihegy felülete is.

A városrész a török korban őrhely volt valószínűleg.^[1]

A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett.^[2] A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött.^[3] Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölöüvel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Haviboldogasszony Kápolnától nyerte.”^[4] 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit.^[5]

Az ismétlődő pestisjárványok nyomasztó hatása alatt 1713. augusztus 25-én határozta el Pécs város tanácsa, hogy az akkori piactéren (ma Széchenyi tér) Szentháromságszobrot állíttat. A Szentháromság-emlék érdekes történetét Romváry Ferenc dolgozta fel.^[6]

• Nyugaton a Tettye utca (Mecsekoldal)
• Északon a Tettye tértől némileg északra, illetve a Havi dűlő (Mecsekoldal), a Gyükés köz és az Égett-hegyi út (Gyükés)
• Keleten a Wass Albert út (Piricsizma)
• Délen az Ady Endre út (Budai városrész) és az Ágoston tér (Belváros)

• 
  Havihegyi kápolna a feszülettel
• 
  Feszület (részlet)
• 
  A havihegyi kápolna bejárata
• 
  A kápolna déli oldala
• 
  A Havihegyi kegykápolna a Király utca felől nézve
• 
  A városrész legrégebbi épülete a Mindenszentek temploma
• 
  A városrész legdélebbi részén található a Szent Ágoston-templom

• Ezt a panorámás képet mindenképp nézd meg!!!^{[halott link]}
• A havi-hegyi búcsújárásról.
• A magyar elektronikus könyvtár oldaláról: Havihegyi búcsúskönyv.
• Festmény a havihegyi kápolnáról.