Higany(II)-klorid

Higany(II)-klorid
Higany(II)-klorid
IUPAC-név	Higany(II)-klorid Higany-diklorid
Más nevek	Merkuri-klorid szublimát
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7487-94-7
ATC kód	D08AK03
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HgCl2
Moláris tömeg	271,52 g/mol
Megjelenés	fehér, szilárd
Sűrűség	5,43 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	277 °C
Forráspont	302 °C
Oldhatóság (vízben)	7,4 g/100 ml (20 °C)
Kristályszerkezet
Molekulaforma	lineáris
Dipólusmomentum	nulla
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok	R28, R34, R48/24/25, R62, R68, R50/53[1]
S mondatok	(S1/2), S26, S36/37/39, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont	nem gyúlékony
LD50	1 mg/kg (patkány)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Higany(II)-fluorid Higany(II)-bromid Higany(II)-jodid
Azonos anion	Cink-klorid Kadmium-klorid Higany(I)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-klorid (vagy szublimát, INN: mercuric chloride) a higany klórral alkotott egyik vegyülete (a higany oxidációs száma +2). Képlete HgCl₂. Színtelen, rombos kristályokat alkot. Por alakjában fehér színű. Könnyen szublimál. A higany(II)-klorid gőzei erősebb hűtés hatására közvetlenül szilárd anyaggá alakulnak. Vízben oldható, különösen forró vízben oldódik jól. (100 g víz 20 °C-on 6,6 g, 100 °C-on 54 g higany(II)-kloridot old.) Feloldódik glicerinben is. A vizes oldatának íze fémes, fanyar. A vizes oldatának kémhatása hidrolízis miatt savas. Gáz halmazállapotban lineáris szerkezetű molekulákat alkot. Erős méreg.

A higany(II)-klorid vizes oldata savas kémhatású, de nátrium-klorid hozzáadásakor semleges kémhatásúvá válik. Ekkor ugyanis egy olyan komplex higanyvegyület képződik, amely nem hidrolizál.

${\displaystyle \mathrm {HgCl_{2}+2\ NaCl\rightarrow Na_{2}HgCl_{4}} }$

A vegyület vizes oldatát a magnéziumpor redukálja, higany válik ki. Más, a higanynál pozitívabb fémek (például réz, vas, nikkel) is higanyt tesznek szabaddá a higany(II)-klorid oldatból. Emiatt az oldatba mártott rézlemezen ezüstfehér bevonat alakul ki.

Hg²⁺ + Mg → Mg²⁺ + Hg

Hg²⁺ + Cu → Cu²⁺ + Hg

Hg²⁺ + Fe → Fe²⁺ + Hg

Hg²⁺ + Ni → Ni²⁺ + Hg

Ammónium-hidroxid hatására higany(II)-amido-kloriddá alakul. Fény hatására bomlik.

A higany(II)-klorid erős méreg, már 0,1-0,5 g-ja is halálos lehet. Heveny mérgezést okoz a gyomorba jutva, a gőzeinek ismételt belégzése idült mérgezést vált ki. Az idült mérgezés tünetei a kellemetlen szájíz, a szárazság-érzés, a nyálkahártyák gyulladása és emésztési panaszok. Hat az idegrendszerre is, remegni kezd a szemhéj, az ajkak, a kéz és később az egész test, beszédbeli és járásbeli nehézségeket okoz.

A higany(II)-kloridot higany(II)-szulfátból és konyhasóból állítják elő. A keveréket üvegedényben szublimáltatják, a higany(II)-klorid az edény hidegebb részein szilárdul meg,a mellette keletkező nátrium-szulfát az edény alján marad vissza.

${\displaystyle \mathrm {HgSO_{4}+2\ NaCl\rightarrow HgCl_{2}+Na_{2}SO_{4}} }$

A higany(II)-klorid oldatot korábban fertőtlenítőszerként használták. Nem alkalmas fémeszközök fertőtlenítésére, mert oldja a higanynál negatívabb standardpotenciálú fémeket.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.