Horay Gusztáv

Horay Gusztáv (Csáktornya/Csák,^[3] 1893. december 25. – Budapest, 1968. október 15.^[4]) szemész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1935^[5]/1952^[6]).

Szülei: Horay Ferenc és Amon Róza.^[7] Temesváron érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1920-ban. 1920–1929 között a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Szemészeti Klinika egyetemi tanársegéde, 1929–1936 között egyetemi adjunktusa volt. 1925–1934 között a Magyar Szemorvosok Társaságának főtitkára, 1945–1948 között elnöke volt. 1928–1935 között a Szemészet című tudományos folyóirat szerkesztője, 1948–1951 között főszerkesztője volt. 1936–1944 között az Igazságügyi Orvosi Tanács szemész szakértője volt. 1936–1946 között a szemészet címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1936–1939 között az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) ellenőrző főorvosa volt. 1939–1941 között a budapesti Szent István Kórház szemész főorvosa volt. 1941–1946 között az Állami Szemkórház igazgató-főorvosa volt. 1946-ban megalakította az Egészségügyi Szakszervezet Szemész Szakcsoportját, amelynek 1946–1949 között elnöke volt. 1946–1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinika nyilvános rendes tanára és a Klinika igazgatója volt. 1950-ben koholt vádak alapján kényszernyugdíjazták, 1956-ban rehabilitálták, de állását nem kapta vissza. 1951–1957 között a budapesti Szövetség utcai Kórház szemorvosa volt. 1957–1967 között a Péterfy Sándor utcai Kórház Szemészeti Osztályának alapító osztályvezető főorvosa volt. 1967-ben nyugdíjba vonult.

Kiváló orvos volt, több sikeres szemműtétet végzett. Elméleti munkásságát klinikusi éveiben folytatta. Mintegy 60 tudományos közleménye jelent meg. A gyermekkori hályogok, a nagyfokú rövidlátók hályogoperációjáról, a kancsalság elleni műtétekről és a szemtekerezgésről írt tanulmányai ma is fontosak. A szemészet kiskátéja című műve (Budapest, 1928) sokáig használt segédkönyv volt.^[8]

A Szentendrei Új Köztemetőben (Szabadság forrás út) nyugszik.^[4]

• Cataracta röntgenbesugárzás után. – Széli cornea ectasia és degeneratio két esete. – Abscessus sclera (Szemészet, 1922)
• Vaccina-pustulák a szemen (Orvosi Hetilap, 1923. 25.)
• A gyermekkori hályogműtétekről (Orvosi Hetilap, 1924. 1.)
• Múló feszülésemelkedés szaruhártya-bántalmaknál (Orvosi Hetilap, 1924. 7. és Szemészet, 1965)
• A trachoma borszesz-tejsavas kezelésének eredményei (Orvosi Hetilap, 1924. 18.)
• Klinikai tapasztalatok Ponndorf-oltásokkal (Orvosképzés, 1925 és Dolgozatok Grósz Emil egyetemi tanárságának 25. évfordulójára; Budapest, 1925)
• A szem röntgensérüléseiről (Budapesti Orvosi Ujság, 1926)
• A proteintherápia a szembetegségekben (Orvosi Hetilap, 1927. 16.)
• Enopthalmus traumaticus (Orvosi Hetilap, 1927. 48.)
• A tejbefecskendezés alkalmazása a szembajok ellen (Orvosképzés, 1927)
• Néhány klinikai adat az I. számú Szemklinika fiókosztályának tízéves működéséből. – Néhány megjegyzés a nátrium hydrocarbonicum szemészeti alkalmazásához. – Naevus flammeus és glaukoma juvenile. – Mindkét felső szemhéj teljes kifordulása (Szemészet, 1928)
• A szem tintaceruza-sérülése (Orvosi Hetilap, 1928. 1.)
• A szem lúgos sérüléseiről (Orvosi Hetilap, 1928. 15.)
• A szemgolyónak sérüléséből származó besüppedése (Orvosi Hetilap, 1928. 18.)
• A szemészet kiskátéja. Kérdések és feleletek. Az előszót Grósz Emil írta. (Budapest, 1928)^[8]
• A Magyar Szemorvos Társaság 25 éves története (Orvosképzés, 1929)
• A keratoconjunctivitis phlyktaenosa és a tuberculosis. – Megjegyzések a trachomának a constitutióhoz való viszonyához (Orvosi Hetilap, 1929. 28.)
• A látászavarok belorvostani vonatkozásai (Orvosi Hetilap, 1929. 30.)
• Az életet veszélyeztető szembajok (Orvosi Hetilap, 1929. 49.)
• A szem vérzéseinek jelentősége (Orvosi Hetilap, 1931. 24.)
• A szemhéjak duzzanatai. – Periphlebitis retinalis luetica tömeges érújdonképzéssel az üvegtestben (Orvosi Hetilap, 1932. 8.)
• Az uvea tuberculosisa. Kórtan és kóroktan (Orvosképzés, 1932)
• A kancsalság operálása. Hétszáz izom-elővarrás műtéti eredményei. – Adatok a neutritis retrobulbaris acuta klinikájához (Szemészet, 1935)
• Az ún. oral sepsis szemészeti vonatkozásai (Fogorvosi Szemle, 1935)
• A szem veleszületett hibái és azok javítása (Orvosi Hetilap, 1935. 28.)
• A szem védelme és ápolása (Egészség, 1936)
• A szem tuberculosisa (Orvosképzés, 1936)
• Gócos fertőzés a szemészetben (Orvosi Hetilap, 1936. 19.)
• Grósz Emil egyetemi tanár 70-ik születésnapja és egyetemi nyilvános tanárságának harmincadik évfordulója alkalmából tartott beszédek. Horay Gusztáv és Imre József beszédei, Grósz Emil válasza (Orvosképzés, 1936)
• A sympathiás ophthalmia pathogenesiséről (Szemészet, 1940)
• Grósz Emil (Budapesti Orvosi Ujság, 1941 és Szemészet, 1941 németül: Ophthalmologica [Basel], 1942)
• Grósz Emil szemészeti problémái. (Orvosok Lapja, 1945)
• Grósz István: A látószerv foglalkozási problémái. Az előszót Vikol János, a bevezetőt Horay Gusztáv írta (Budapest, 1947)
• A nystagmusról (Orvosok Lapja, 1947)
• Szemészet. 1908–1948. Történeti visszatekintés (Szemészeti tanulmányok. Budapest, 1948)
• A százéves szemtükör. – Nagyfokú rövidlátók hályogműtéteiről (Szemészet, 1950)
• A Leber-féle betegségről (Orbán Sándorral; Orvosi Hetilap, 1955. 36.).

• Munka Érdemrend arany fokozata (1967)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Tudósnaptár
• [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=282545&date=2021-02-28 282545&date=2021-02-28 Horay Gusztáv] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
• Zalai életrajzi kislexikon Archiválva 2021. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Győrffy István: Magyar szemorvosok emlékérmei
• Horay Gusztáv
• Romániai magyar irodalmi lexikon

• Bíró Imre: In memoriam Horay Gusztáv (Orvosi Hetilap, 1968)
• Bartók Imre: A magyar szemészet története (Budapest, 1954)
• Halálhír (Népszabadság, 1968. október 19.)
• Grósz István: Horay Gusztáv (Szemészet, 1968)
• Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Budapest, 1987)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8