Iris Apfel

Iris Apfel
SzületettIris Barrel
1921. augusztus 29.[1]
Queens
Elhunyt2024. március 1. (102 évesen)[1]
Palm Beach[1]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • belsőépítész
  • üzletember
  • modell
Iskolái
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Iris Apfel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iris Apfel, született: Barrel (New York, Queens, 1921. augusztus 29. – Palm Beach, 2024. március 1.) amerikai üzletasszony, belsőépítész és divatikon. 1950–1992 között férjével, Carllal együtt üzletelt, és textilipari karriert futott be. Nyugdíjba vonulása után elismerést váltott ki a Metropolitan Művészeti Múzeumban 2005-ben rendezett kiállítása, amelyen saját ruháit és kiegészítőit állították ki. 2019-ben, 97 évesen szerződést kötött az IMG modellügynökséggel. 2014-ben bemutatták életrajzi filmjét Albert Maysles rendezésében.

Fiatalkora

Iris Barrel néven született a New York-i Queensben 1921. augusztus 29-én.[2] Apjának, Samuel Barrelnek üveg- és tükörüzlete volt, míg orosz származású anyja, Sadye egy divatbutikot vezetett.[3] Szülei zsidó származásúak.[4] Bár szüleivel és nagyszüleivel egy farmon nőtt fel, gyakran metrózott, hogy felfedezze Manhattant, ahol beleszeretett Greenwich Village-be.[5] Már gyermekkorától kezdve a város régiségboltjait járta, ahol antikvitásokat vásárolt, s ezekkel alapozta meg a világ minden tájáról származó ékszergyűjteményét.[2]

A New York Egyetemen művészettörténetet tanult, majd a Wisconsin Egyetem művészeti iskolájába járt.[6]

Pályafutása

Fiatal nőként a Women's Wear Daily című lapnál dolgozott, ahol heti 15 dollárt keresett. Emellett Elinor Johnson belsőépítész mellett gyakornokoskodott, akivel eladásra szánt lakásokat alakított át, s eközben csiszolta a ritka tárgyak beszerzéséhez való tehetségét.[5] Robert Goodman illusztrátor asszisztense is volt.[3]

1948. február 22-én férjhez ment Carl Apfelhez (1914. augusztus 4. – 2015. augusztus 1.).[7] Két évvel később, 1950-ben elindították az Old World Weavers textilipari céget, amelyet 1992-es nyugdíjba vonulásukig vezettek. A pár a 17., 18. és 19. századi szövetreprodukciókra specializálódott, és évente kétszer Európába utaztak, hogy olyan textíliákat keressenek, amelyeket az Egyesült Államokban nem tudtak beszerezni.[8] Az üzlet New York-i bemutatóterme a 115 East 57th Street-en volt Manhattanben.[8] Pályafutása során Iris Apfel számos dizájn-restaurációs projektben vett részt, többek között kilenc elnöknek is dolgozott a Fehér Házban: Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson, Nixon, Ford, Carter, Reagan és Clinton.[8] Úgy találta, hogy a Fehér Ház megbízásai az Old World Weaver ügyfelei közül a legkönnyebbek közé tartoztak, mivel általában csak azt akarták megismételni, ami korábban is az adott helyen volt.[5] Apfel szerint az egyetlen kivétel Jacqueline Kennedy volt, akire így emlékezett vissza: „Egy nagyon híres párizsi tervezőt alkalmazott, hogy feldobja a házat, és igazán franciássá tegye, azonban a tervezői csapat megőrült. Ezután ki kellett dobnunk az egészet, és mindent elölről kellett kezdenünk. De Nixon asszonyt szerettem. Ő kedves volt.”[5]

Üzletük révén a házaspár beutazta a világot, ahol Apfel nem nyugati, kézműves ruhadarabokat is vásárolt. Ezeket a ruhákat viselte ügyfelei előkelő partijain.[9]

2005. szeptember 13-án a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum bemutatta az Iris Apfel stílusáról szóló kiállítást Rara Avis (Ritka madár): A tiszteletlen Iris Apfel címmel. Ez volt az első alkalom, hogy a múzeum egy olyan személy ruháit és kiegészítőit bemutató kiállítást rendezett, ahol a személy nem tervező volt.[10] A tárlat sikerét mutatja, hogy később az ország több városába is elvitték.[11][12][13]

2011-ben az austini Texasi Egyetem textil és ruházati tanszékének vendégprofesszora lett.[14]

2016-ban szerepelt a francia DS 3 televíziós reklámjában,[15] és ő volt az ausztrál Blue Illusion márka arca.[16] 2016 márciusában bejelentette, hogy együttműködik a WiseWear technológiai startuppal.[17][18] 2018-ban Iris Apfel címmel életrajzi könyvet adott ki a HarperCollins kiadónál: Accidental Icon (Véletlen ikon) címmel.[10]

2019-ben, 97 évesen modellszerződést kötött az IMG globális ügynökséggel.[10] Látva, hogy gyakran keresik meg szereplésekkel, Tommy Hilfiger bátorította, hogy írjon alá hivatalos képviseletet.[19]

Öröksége

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tanácsadói és tudományos szerepkörei

Apfel 2012-ben, 90 évesen az austini Texasi Egyetem vendégprofesszora volt.[20]

Tanácsokat adott és előadásokat tartott a stílusról és más divattémákról. 2013-ban a The Guardian az ötven „50 év felettiek legjobban öltözöttje” közé sorolta.[21]

Dokumentumfilmek

Apfel a főszereplője Albert Maysles Iris című dokumentumfilmjének.[22][23][24][25] A filmet 2014 októberében mutatták be a New York-i Filmfesztiválon, majd 2015-ben a Magnolia Pictures megvásárolta amerikai moziforgalmazásra.[26]

Apfel szerepelt az If You Not in the Obit, Eat Breakfast című dokumentumfilmben, melyet 2017 -ben mutattak be.[27][28]

Barbie baba

2018-ban a Mattel készített egy Barbie babát Apfel képmására, így ő lett a legidősebb személy, akiről valaha is Barbie-t mintáztak.[29] Az Apfel könyvével együtt megjelent Barbie nem volt megvásárolható, de a Mattel két "Styled by Iris Apfel" Barbie babát is készített, amelyek kereskedelmi forgalomba kerültek.[8]

Díjai, elismerései

  • 2016. június 7-én átvehette a Women Together különdíját a 12. Women Together gálán az ENSZ székházában, New Yorkban.
  • 2016. novemberében a divat területén végzett munkájáért megkapta a Women's Entrepreneurship Day Pioneer Award díjat a New York-i ENSZ-ben.
  • A The New Jewish Home[30] 2017-es Eight over Eighty gálájának díjazottja volt.

Magánélete

Az Apfel házaspárnak nem voltak gyermekei, részben azért, mert a munkájuk miatt sokat kellett utazniuk: nem akarta, hogy a gyerekeket dajka nevelje.[5]

Irisnek és férjének, Carlnak volt egy közös kedvenc illata: Yatagan by Caron.[31]

68 évig élt házasságban. Férje 2015. augusztus 1-jén, 100 éves korában halt meg.[32]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c https://www.nytimes.com/2024/03/01/fashion/iris-apfel-dead.html, 2024. március 2.
  2. ↑ a b Vargas: Iris Apfel and Her Husband Carl's Adorable Love Story (amerikai angol nyelven). Town & Country, 2017. november 1. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
  3. ↑ a b Hodson, Heather. „Anything goes”, The Daily Telegraph, 2007. március 3.. [2018. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 2.) 
  4. ↑ Iris Apfel: a Jewish Collector of Great Style. The Jewish Daily Forward, 2009. november 20. [2016. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  5. ↑ a b c d e Conner, Megan: Iris Apfel: 'People like me because I'm different' (angol nyelven). The Guardian , 2015. július 19. [2021. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
  6. ↑ Biography. businessoffashion.com. The Business of Fashion.. [2019. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  7. ↑ Carl Apfel Archiválva 2017. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben. findagrave.com, retrieved July 22, 2017.
  8. ↑ a b c d „Iris Apfel: 10 life lessons from a 96-year-old who is probably cooler than you”, CNBC, 2018. március 30. (Hozzáférés: 2021. május 1.) (angol nyelvű) 
  9. ↑ Hodson: Anything goes. telegraph.co.uk. [2018. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  10. ↑ a b c Dixon, Emily: Iris Apfel signs contract with IMG (angol nyelven). CNN Style , 2019. február 6. [2019. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
  11. ↑ "Rara Avis: Selections from the Iris Barrel Apfel Collection". Sajtóközlemény.
  12. ↑ Norton Museum of Art Event Info. museumsusa.org. [2016. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  13. ↑ PEM - Rare Bird of Fashion: The Irreverent Iris Apfel « Exhibits. [2009. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. ↑ Freehill: Rare Bird of Fashion--and Academia. The Alcalde, 2012. január 2. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
  15. ↑ Iris Apfel Does a Cool Car Commercial for the DS3 Facelift. Autoevolution. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 28.)
  16. ↑ Jenni Ryall: 94-year-old fashion icon Iris stars in campaign for Australian fashion brand. Mashable, 2016. február 24. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  17. ↑ Wisewear. Wisewear. [2017. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  18. ↑ An Inside Look: WISEWEAR x IRIS Launch Party. Blog.wisewear.com, 2016. március 31. [2017. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  19. ↑ Lockwood. „IMG Signs on Iris Apfel: The 97-year-old tastemaker will be represented by the agency for modeling, endorsements and appearances”, WWD: Women's Wear Daily, 2019. január 31. 
  20. ↑ Staff Writer: Rare Bird of Fashion—and Academia. utexas.edu, 2012. január 5. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  21. ↑ Cartner-Morley. „The 50 Best-dressed over 50s”, The Guardian, 2013. március 28.. [2018. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. december 11.) 
  22. ↑ "Iris Apfel is the Goddess of style" Archiválva 2016. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Toronto Star, November 11, 2016, Leanne Delap.
  23. ↑ Warburton. „Victoria's Secret News”, The Daily Telegraph, 2011. augusztus 26.. [2015. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.) 
  24. ↑ First look: Iris Apfel film. elleuk.com. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  25. ↑ Un documentaire sur Iris Apfel (francia nyelven). Vogue. [2015. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  26. ↑ „Magnolia Pictures Acquires 'Iris,' Albert Maysles' NYFF Documentary”, 2014. október 24.. [2015. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. január 9.) 
  27. ↑ 'If You're Not in the Obit, Eat Breakfast,' a Celebration of Vitality After Age 90 Hosted by Carl Reiner, Debuts June 5, Exclusively on HBO. TVWeek. [2017. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  28. ↑ 39 forlife: Experts share advice on aging gracefully in new HBO documentary. 39 for Life, 2017. április 10. [2019. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  29. ↑ Gonzales: Iris Apfel Just Became the Oldest Person to Have a Barbie Made After Her (amerikai angol nyelven). Harper's BAZAAR, 2018. március 28. [2019. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
  30. ↑ https://jewishhome.org/
  31. ↑ Life Lessons with Iris Apfel (angol nyelven). Coveteur: Inside Closets, Fashion, Beauty, Health, and Travel, 2014. április 7. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  32. ↑ "Carl Apfel," Hollywood Reporter'. [2015. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 27.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Iris Apfel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Nemzetközi katalógusok
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap