Jair Bolsonaro

Jair Bolsonaro
A Brazil Szövetségi Köztársaság 38. elnöke
Hivatali idő 2019. január 1. – 2022. december 31.
Alelnök(ök)	Hamilton Mourão
Előd	Michel Temer
Utód	Luiz Inácio Lula da Silva
Született	1955. március 21. (69 éves) Glicério, São Paulo, Brazília
Párt	Liberális Párt
Szülei	Percy Geraldo Bolsonaro
Házastársa	Michelle Reinaldo
Gyermekei	Flávio Bolsonaro Carlos Bolsonaro Eduardo Bolsonaro Renan Bolsonaro Laura Bolsonaro
Foglalkozás	politikus, katona
Iskolái	Academia Militar das Agulhas Negras
Vallás	kereszténység
Díjak	Time 100 (2019) Time 100 (2020) Ignobel-díj (orvosi oktatás, 2020) Corrupt Person of the Year (2020)
Jair Bolsonaro aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jair Bolsonaro témájú médiaállományokat.

Jair Messias Bolsonaro (brazíliai portugál: [ʒaˈiʁ meˈsi.ɐz bowsoˈnaɾu]) (Glicério, 1955. március 21. –) brazil politikus, 2019. január 1. és 2023. január 1. között Brazília elnöke. Szélsőjobboldalinak és populistának minősített nézetei voltak.^[1][2][3]

Életrajz

Bolsonaro egy dél-brazíliai városban született olasz származású, német gyökerekkel is rendelkező családban.

Katonai karrierje

A gimnázium utolsó évében Bolsonarót felvették a brazil hadsereg előkészítő iskolájába, majd 1977-ben diplomázott az Academia Militar das Agulhas Negrasban (Brazília fő katonai akadémiáján). Rövid szolgálatot teljesített a hadsereg ejtőernyős osztagában. Felettes tisztjei „ambiciózusnak és agresszívnek” nevezték.^[4][5] Első nyilvános szereplése 1986-ban volt, amikor a Veja magazinnak nyilatkozott az alacsony katonai fizetésekről. Tettéért felettesei nehezteltek rá, ugyanakkor a katonacsaládoknál igen népszerű lett. 1988-ban századosi rendfokozattal szerelt le.

Politikai karrierje

1988-ban lépett a politikai életbe, amikor megválasztották Rio de Janeiro városi tanácsába a Kereszténydemokrata Párt (PCD) színeiben. 1990-ben a PCD színeiben a szövetségi kongresszus tagjává választották. Hivatalát négy egymást követő ciklusban is meg tudta őrizni. Párttagságát az évek alatt folyamatosan változtatta, de mindig jobboldali tömörüléshez csatlakozott. 2014-ben a legmagasabb szavazati aránnyal, 464 ezer szavazattal választották újra.^[6]

Bolsonaro 27 évig volt a kongresszus tagja, ez idő alatt 171 törvényjavaslatot és egy alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett elő.

2018 januárjában elhagyta a Keresztényszociális Pártot, és a Szociálliberális Párthoz^[7] csatlakozott, ahol egy markáns konzervatív szélsőjobbos oldalt foglalt el. Ennek következtében a párt liberális csoportja, a Livres elhagyta a pártot.^[8]

2018 októberében – mint a jobboldal jelöltje – előbb az elnökválasztás első,^[9] majd – a baloldali Munkáspárt jelöltjét, a libanoni keresztény származású Fernando Haddadot megelőzve – a második fordulóját is megnyerte.^[10] 2022-ben szoros versenyben, de alulmaradt a korábbi elnökkel, Luiz Inácio Lulával szemben.^[11]

Elnöksége

Bolsonarót 2019. január 1-jén iktatták be hivatalába. Az ünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelent volt. A parlamentben később elmondott első elnöki beszédében arra tett ígéretet, hogy végleg megszabadítja az országot „a korrupció jármától, a bűnözéstől, a gazdasági felelőtlenségtől és az ideológiák bilincseitől”.^[12]

Elnökségét számos kritika érte, többek között a Covid19-járvány kezelése, a brazíliai őslakosok jogainak csorbítása, és az amazóniai őserdők felégetése miatt.^[13] A 2022-es elnökválasztáson alulmaradt Lula da Silvával szemben.^[14]

Jegyzetek