Jan Brokoff

Jan Brokoff
Emléktáblája a Nemzeti Múzeum kőtárában
Született	Johann Brokoff 1652. június 23. Szepesszombat
Elhunyt	1718. december 28. Prága[1][2]
Állampolgársága	cseh
Nemzetisége	német (szász)
Házastársa	Eliška Spingler
Gyermekei	négy gyermek: Michal Jan Josef Brokoff Ferdinand Maximilián Brokoff Antonin Sebastian Brokoff Anna Eleonora Brokoff
Foglalkozása	szobrász faragóművész fafaragó
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Brokoff témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jan Brokoff alias Johann Brokoff (Szepesszombat, 1652. június 23. – Prága, 1718. december 28.) német nemzetiségű cseh szobrász, műhelyalapító. (További névváltozatok: Brockhoff, Prokoff, Prokov — MNL).

Cipszer családban született, és az időpontok alapján valószínűsíthető, hogy iskolai-művészi tanulmányait is a Szepességben végezte (MűvLex). 1675-ben kivándorolt Csehországba, és eleinte főleg Nyugat-Csehországban dolgozott. Három évvel később Prágában települt le. Hamarosan keresett művésszé vált és önálló műhelyt alapított, amelyben segédeivel és tanítványaival tömegesen állította elő a változatos témájú szobrokat.

1692-ben szerzett polgárjogot az Óvárosban (Staré město).

Feleségétől, Spingler Erzsébettől (csehül: Eliška) négy gyermeke született:

• Michal Jan Josef Brokoff,
• Ferdinand Maximilián Brokoff,
• Antonin Sebastian Brokoff (három fiú) és
• Anna Eleonora Brokoff (lány).

A két idősebb fiú apja mesterségét folytatta, és Ferdinand Maximilián Brokoff hírneve idővel túlszárnyalta apjáét; őt tartják a legjelentősebb cseh barokk szobrásznak. A harmadik fiú, Antonín Sebastian Brokoff idővel a császár udvari költője lett Bécsben.

Prágában halt meg; hamvait Vyšehrad temetőjében, a Slavínban helyezték el.

A legtöbb neki tulajdonított munkáról nem állapítható meg, hogy mennyi benne Brokoff személyes részvétele: egyeseket saját maga mintázott meg, másokat csak tervezett — ezeket főleg Ferdinánd fia faragta készre, de a műhely más tagjai is közreműköd(het)tek elkészítésükben. Ezért többnyire úgy tüntetik fel, hogy az adott szobor „az ő műhelyében készült”.

1695-ben készítette el a Károly-hídon elhelyezett Pietà szobrot, amelyet 1859-ben átkerült Petřín-hegy alatt épült Borromei Károly kolostorba (Sorores Misericordiae Congregationis S. Caroli Borromei).

Fő műve Nepomuki Szent János szobra ugyancsak a prágai Károly hídon (MNL); ez a híd egyetlen bronzszobra. Brokoff fából faragta ki, és e makett alapján öntötték. Ugyancsak az ő műhelyéből került ki a Károly híd szoborcsoportjainak több további alakja, amelyeken azonban nagyobbrészt nem Brokoff, hanem Ferdinánd fia dolgozott.

További munkái:

• Szent József szobra és az Úr keresztelője eredetileg szintén a Károly hídon — az 1848-as forradalom idején megsérült szobrokat a Nemzeti Múzeum kőtárába helyezték át;
• a Szent Borbála-templom szobra (Manětínben);
• több szobra várakat, illetve kastélyokat díszít:
  • Klášterec nad Ohří,
  • Červený Hrádek kastély Jirkov közelében,
  • Libochovice,
  • Broumov kolostor stb.

• Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 307. o.
• Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 579. o. ISBN 963-05-6928-0   (Ferdinand Maxmilián Brokoff)
• ↑ hmn: hmn:Jan Brokoff
• Biographisches Lexikon zur Geschichte der Böhmischen Länder. Band III, ISBN 3-486-55973-7, S. 411.
• Albert Ilg: Prokop (Prokopp, Procop, Prokopf, Prokoppy, selbst Brokoff und Brachof geschrieben). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  26. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1888,  645 f. oldal (németül) (Családi cikk).
• Gerhard Franz: Brokoff, Johann. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 2, Duncker & Humblot, Berlin 1955, ISBN 3-428-00183-4 S. 632 (Digitalisat).
• Erhard Gorys: DuMont Kunst-Reiseführer Tschechische Republik. Kultur, Landschaft und Geschichte in Böhmen und Mähren. DuMont, Köln 1994, ISBN 3-7701-2844-3
• Knaurs Kunstführer Tschechische Republik, ISBN 3-426-26609-1