Jean-Baptiste Nothomb

Jean Baptiste Nothomb
Nothomb 1832 körül
Belgium 7. miniszterelnöke
Hivatali idő 1841. április 13. – 1845. július 30.
Előd	Joseph Lebeau
Utód	Sylvain Van de Weyer
Született	1805. július 3. Messancy, Luxembourg
Elhunyt	1881. szeptember 6. (76 évesen) Berlin, Németország
Párt	Katolikus
Gyermekei	Isabelle Nothomb
Foglalkozás	politikus történész diplomata jogász
Iskolái	Liège-i Egyetem Athénée de Luxembourg
Díjak	Grand Cross of the Order of the Oak Crown Minister of State (1845. június 19.) a francia Becsületrend tisztje (1834. október 14.) a francia Becsületrend főtisztje (1841. április 19.) a francia Becsületrend nagykeresztje (1842–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Baptiste Nothomb témájú médiaállományokat.

Jean-Baptiste Nothomb báró (Messancy, Luxembourg, 1805. július 3. – Berlin, 1881. szeptember 6.) belga politikus és államférfi, Belgium miniszterelnöke 1841 és 1845 között.

Élete

1805-ben a luxemburgi Messancy-ban született, Luxembourg-ba járt középiskolába és egyetemi tanulmányait a Liège-i Egyetemen végezte. 1826-ban szerezte meg jogi diplomáját és Luxemburgban nyitott ügyvédi irodát, majd Brüsszelbe költözött. Itt élénken részt vett a hollandok elleni mozgalom szervezésében, de 1830. augusztusban, amikor Brüsszelben kitört a forradalom, éppen Luxemburgban tartózkodott. Ennek ellenére kinevezték az alkotmányozó gyűlés tagjává.

Nothomb ezután a belga kongresszus tagja lett: három luxemburgi választókerület jelölte képviselőjének, de végül Arlon-t képviselte. 1831-ben megakadályozta, hogy a németek bekebelezzék Arlont. Nothombot, aki 25 évével a képviselő volt, megválasztották a kongresszus titkárának, illetve a külügyekkel foglalkozó bizottság tagjának. A kongresszus ülései során ellenezte Belgium egyesítését Franciaországgal, illetve szembeszállt a köztársaságpártiakkal is, mivel politikai nézetei szerint az alkotmányos monarchia, kétkamarás parlamenttel, szabad sajtóval és az ország függetlenségével volt az ideális államforma. Nothomb kezdetben a francia királyi családból származó Orleansi Lajost támogatta a belga trónra, de később mégis átpártolt Lipót szász-coburg-gothai herceg mellé és tagja volt a küldöttségnek, amely felajánlotta a koronát a hercegnek.

Később Érasme-Louis Surlet de Chokier báró régenssége alatt külügyi államtitkár lett és tagja volt annak a delegációnak, amely Londonban próbált véget vetni a Belgium és Hollandia között dúló háborúnak. A béke érdekében tett területi engedmények (Limburg és Luxemburg tartományok egy részének átengedése) miatt később sok támadás érte.

1837. január 13-án tagja lett a katolikus Barthélémy de Theux de Meylandt kormányának közmunkaügyi miniszterként, majd 1839-től 1840-ig igazságügyminiszter is volt. Minisztersége alatt indult meg a belga vasútvonalak kiépítése, mikor 1840-ben távozott posztjáról, már több, mint 300 km megépült (az első szakasz Brüsszelt kötötte össze Mechelennel). 1840-ben mint Belgium rendkívüli nagykövetét delegálták a Német Konföderációba.

1841. április 13-án alakította meg kormányát, ahol magának fenntartotta a belügyminiszteri posztot. 1845-ben, lemondása után diplomáciai pályára lépett és hosszú évekig rendkívüli követként képviselte Belgiumot Berlinben. Itt halt meg 1881-ben.

A Nothomb-kormány tagjai

Változások

• 1841. augusztus 5.
  • Félix de Muelenaere (Katolikus) lemond a külügyminiszteri posztról, helyét Camille de Briey (Katolikus) foglalja el, aki lemond a pénzügyminiszteri pozícióról
  • Jean Baptiste Smits (Katolikus) lesz az új pénzügyminiszter
• 1841. december 14.
  • Guillaume Van Volxem (Katolikus) lemond az igazságügyminiszteri posztról, helyét ideiglenesen Jean-Baptiste Nothomb veszi át.
• 1842. február 6.
  • Gérard Buzen (Katolikus) lemond a hadügyminiszteri posztról és helyét Henri de Liem (Liberális) veszi át.
• 1843. április 5.
• Henri de Liem (Liberális) lemond a hadügyminiszteri posztról, helyét ideiglenesen Léandre Desmaisières (Katolikus) veszi át.
• 1843. április 16.
  • Camille de Briey (Katolikus) lemond a külügyminiszteri posztról, helyét Albert Joseph Goblet d’Alviella (Liberális) veszi át
  • Jules Joseph d'Anethan (Katolikus) kapja az igazságügyminiszteri posztot
  • Léandre Desmaisières (Katolikus) lemond a közmunkaügyi posztról, helyét Adolphe Dechamps (Katolikus) foglalja el
  • P.Dupont lesz az új hadügyminiszter

Írásai

1838-ban jelent meg a belga forradalomról szóló műve, az Essai historique et politique sur la révolution belge, amelyet általános elismerés fogadott: Palmerstone brit miniszterelnök elismerőleg szólt a könyvről, míg I. Lajos Fülöp francia király a Becsületrenddel tüntette ki. A könyvet még ugyanebben az évben lefordították németre és olaszra, és három kiadást ért meg.

Lásd még

• Katolikus Párt
• Belgium miniszterelnökeinek listája

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Baptiste Nothomb című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források