Klésák (buddhizmus)

Ez a szócikk a buddhista fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Klésa (egyértelműsítő lap).

A sorozat témája Buddhizmus
Története Időrend szerint · Zsinatok Gautama Buddha · Neves buddhisták
Dharma · Fogalmak Négy nemes igazság · Szanszára Függő keletkezés · Mulandóság Szenvedés · Középút · Éntelenség Az öt halmaz · Karma · Üresség Újraszületés · Kozmológia
Gyakorlatok Három ékesség · Bölcsesség Hat tökéletesség · Erkölcsi alapelvek Meditáció · Megvilágosodás tulajdonságai Nemes nyolcrétű ösvény · Szerzetesség
Nirvána Négy szint · Buddha Arhat · Bódhiszattva
Hagyományok · Kánon Théraváda · Páli · Mahájána Hínajána · Kína · Vadzsrajána Tibet · Navajána Országok és régiók
Buddhizmus országonként India · Kína · Thaiföld · Japán Burma · Srí Lanka · Laosz · Kambodzsa Korea · Tajvan · Bhután · Mongólia Oroszország · Európa · Magyarország Afrika · Amerika · Ausztrália
Körvonalakban Buddhizmus portál
Sablon:Buddhizmus m v sz

A klésák (szanszkrit: klésa; páli: kilésza; tibeti: nyon mongs) a buddhizmusban a mentális tényezők, amelyek elhomályosítják a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményeznek. A klésák olyan tudatállapotok, mint az aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió stb. Magyar fordításai: szenvek,^[1] tényezők, szennyeződések,^[2] szenvedések forrásai. Ezek a tényezők a megismerést (pramána) hibás irányba befolyásolják. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nem-tudás, vágy, és gyűlölet klésait tekintik az összes többi klésa forrásának. Ezt nevezik a mahájána irányzatban a három méregnek illetve a théraváda irányzatban három káros gyökérnek.^[3] A klésa kifejezés a "klis" igei gyök származékaként a szenvedésre utal - "gyötörni", "zaklatni", "fájdalmat okozni". A korai buddhizmusban a "kilésza" terminológiát használták.^[4]

A páli kánon beszédeiben (szútrák) a kilésza gyakran jelenti a különböző élvezeteket, amelyek beszennyezik a testi és a mentális állapotokat. Az Abhidhamma-pitakában és a poszt-kanonikus páli irodalmakban tíz szennyeződést különböztetnek meg, amelyek közül az első három (kapzsiság, gyűlölet, tévelygés) a szenvedés forrása.

A páli kánonban szereplő Szutta-pitakában a kilésza és az ehhez kapcsolódó upakkilésza^[5] megakadályozzák a közvetlen megismerést (abhidzsnyá) és bölcsességet (padzsná).

Például a Szamjutta-nikájában van egy tíz beszédet tartalmazó gyűjtemény (SN 27, Kilésza-szamjutta), amelyben szerepel, hogy a "vágy-érzet" (csanda-rágo) testtel vagy tudattal való azonosítása^[6] a "tudat szennyeződését" (csittassze'szo upakkileszo) eredményezi.

A Szutta-pitaka nem tartalmaz kilésza-listát, az Abhidhamma-pitakában szereplő Dhamma-szanganí (Dhs. 1229ff.) és Vibhanga (Vbh. XII) igen és a poszt-kanonikus Viszuddhimagga (Vsm. XXII 49, 65) is (dasa kilesa-vatthūni). Az ezekben található tíz kilésza a következő:

1. kapzsiság (lobha)
2. gyűlölet (dosza)
3. tévelygés (moha)
4. önteltség (mána)
5. helytelen nézet (miccsáditthi)
6. kétség (vicsikiccsá)
7. tunyaság (thína)
8. nyugtalanság (audhatja)
9. szégyentelenség (ahríkja)
10. nemtörődömség (anapatrapja)^[7]

Bővebben: Három méreg (buddhizmus)

A mahájána hagyományban a tévelygés, kapzsiság, és gyűlölet klésák jelentik a három mérget (szanszkrit: trivisa). A théraváda hagyományban ugyanezeket nevezik a három káros gyökérnek (páli: akuszala-múla; szanszkrit: akusala-múla). Ezeket tekintik az összes többi klésa alapjának.

A mahájána hagyományban az öt fő klésa a három mérget, valamint a büszkeség és az irigység klésákat jelenti. Összesen ez az öt méreg.

Az Abhidharma-kosa hat gyökér-klésát (múlaklesa) különböztet meg:

• kapzsiság (raga)
• gyűlölet (pratigha)
• nem-tudás (avidjá)
• büszkeség/önteltség (mána)
• kétség (vicsikiccsá)
• helytelen nézet/önfejűség (drisṭi)^[8]

A Mahájána Maháparinirvána-szútra mintegy 50 klésát sorol fel, amelyekbe beletartozik a ragaszkodás, undor, ostobaság, féltékenység, büszkeség, makacsság, rossz akarat, önfejűség, rossz életvitel, erkölcstelenekkel való barátkozás, ragaszkodás az örömökhöz, alváshoz, evéshez, ásításhoz, fecsegéshez, hazugsághoz stb.

A mahájána irodalomban gyakran szerepel "két elhomályosító dolog" (Wylie: szgrib gnyisz) - "a zavaró érzelmek" és a "zavaró ismeretek".^[9]

Az összes buddhista iskola azt tanítja, hogy a klésákat nyugodtság (Szamatha) és belátás (Vipasszaná) meditáció segítségével lehet lecsillapítani - nem teljesen kiirtani. Ezekkel meg lehet érteni a klésák és a tudat valódi természetét. Amikor valaki teljesen megérti a tudat üres természetét, a zavaró érzelmeknek többé nem keletkeznek már gyökerei, ezért nem szennyezik be a tudatot.

• A buddhizmus és a pszichológia
• Tíz béklyó
• Bhavacsakra
• Három méreg (buddhizmus)
• Klésák (hinduizmus)
• Mentális tényezők (buddhizmus)
• Öt akadály (buddhizmus)

• Bhikkhu Bodhi (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
• Bodhi, Bhikkhu (2005). In the Buddha's Words. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-491-1.
• Dictionary of Buddhism. Oxford University Press, 2003, 2004. Source: http://www.answers.com/topic/kle-a
• Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche (2011). What Makes You Not a Buddhist. Kindle Edition. Shambhala
• Mark Epstein (2009). Going on Being: Buddhism and the Way of Change, a Positive Psychology for the West. Wisdom.
• Joseph Goldstein. The Emerging Western Buddhism: An Interview with Joseph Goldstein. Insight Meditation Society weboldal.
• Daniel Goleman (2008). Destructive Emotions: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama. Bantam. Kindle kiadás.
• Herbert V. Guenther és Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle kiadás.
• Khenchen Konchog Gyaltshen (2009). A Complete Guide to the Buddhist Path. Snow Lion.
• Longchen Yeshe Dorje (Kandzsur Rinpocse) (2010). Treasury of Precious Qualities. Átnézett kiadás. Shambhala.
• Muller, Charles (2004). The Yogācāra Two Hindrances and Their Reinterpretations in East Asia. Toyo Gakuen University. forrás: http://www.acmuller.net/articles/reinterpretations_of_the_hindrances.html
• Ñāṇamoli, Bhikkhu (ford.) (1991), The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle: Buddhist Publication Society Pariyatti. ISBN 1-928706-00-2.
• Nyanatiloka Mahathera (1988). Buddhist Dictionary. Kandy: Buddhist Publication Society. - http://www.buddhanet.net/budsas/ebud/bud-dict/dic_idx.htm Archiválva 2013. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.
• Padmakara Translation Group (ford.) (1998). The Words of My Perfect Teacher, by Patrul Rinpoche. Altamira.
• Patañjali; Gabriel Pradīpaka & Andrés Muni (ford.) (2007). Yogasūtra. Source: https://web.archive.org/web/20071222115211/http://www.sanskrit-sanscrito.com.ar/english/sanskrit_pronunciation/pronunciation7.html
• T.W. Rhys Davids és William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. An on-line search engine is available from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
• Thanissaro Bhikkhu (ford.) (1994). Upakkilesa Samyutta: Defilements (SN 27.1-10). "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn27/sn27.001-010.than.html.
• Thanissaro Bhikkhu (ford.) (2004). Ariyapariyesana Sutta: The Noble Search (MN 26). "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.026.than.html.
• Ifj. Mingyur Rinpoche (2007). The Joy of Living. Kindle kiadás. Harmony.

• The Demons of Defilement: (Kilesa Mara), - Ajaan Lee Dhammadharo
• List of ten kilesa (palikanon.com)
• Kilesa, gyakorlati szinopszis
• ABHIDHAMMA IN DAILY LIFE - Janakabhivamsa, Ashin - 2. fejezet: Akusala Csetaszikák
• Mind and Life Institute Conference VIII (2000)