Kotangenstétel

A kotangenstétel egy geometriai tétel, miszerint egy tetszőleges háromszög bármely félszögének kotangense egyenlő a félkerület és a szemközti oldal különbségének és a beírt kör sugarának arányával, vagyis:

c t g α 2 = s a ρ , {\displaystyle \mathrm {ctg} {\frac {\alpha }{2}}={\frac {s-a}{\rho }},}
c t g β 2 = s b ρ , {\displaystyle \mathrm {ctg} {\frac {\beta }{2}}={\frac {s-b}{\rho }},}
c t g γ 2 = s c ρ , {\displaystyle \mathrm {ctg} {\frac {\gamma }{2}}={\frac {s-c}{\rho }},}

ahol ρ = ( s a ) ( s b ) ( s c ) s {\displaystyle \rho ={\sqrt {\frac {(s-a)(s-b)(s-c)}{s}}}} a háromszög beírt körének sugara, s = a + b + c 2 {\displaystyle s={\frac {a+b+c}{2}}} pedig a háromszög félkerülete.

Másképp:

c t g α 2 s a = c t g β 2 s b = c t g γ 2 s c = 1 ρ {\displaystyle {\frac {\mathrm {ctg} {\frac {\alpha }{2}}}{s-a}}={\frac {\mathrm {ctg} {\frac {\beta }{2}}}{s-b}}={\frac {\mathrm {ctg} {\frac {\gamma }{2}}}{s-c}}={\frac {1}{\rho }}} .

Bizonyítása

A kotangenstétel bizonyítása

Legyen az A {\displaystyle A} csúcsnál lévő szög (a szokásos jelöléssel) α {\displaystyle \alpha } , a szemközti oldal pedig a {\displaystyle a} .

Ha a beírt kör O {\displaystyle O} középpontjából merőlegest bocsátunk valamelyik (nem a {\displaystyle a} ) oldalra, az A {\displaystyle A} pontot pedig összekötjük a O {\displaystyle O} középponttal, akkor – az ábra szerint – egy derékszögű háromszöget kapunk, melynek A {\displaystyle A} -nál lévő szöge α 2 {\displaystyle {\frac {\alpha }{2}}} , mert a beírt kör középpontja a szögfelezőkön van.

E háromszög α 2 {\displaystyle {\frac {\alpha }{2}}} szöggel szemközti befogója éppen ρ {\displaystyle \rho } hosszúságú.

A háromszög oldalait a beírt körrel való érintési pontjai rendre két-két részre osztják, melyek hossza az ábra szerint a = y + z {\displaystyle a=y+z} , b = x + y {\displaystyle b=x+y} , c = x + z {\displaystyle c=x+z} (adott pontból a körhöz húzott érintő szakaszok hossza egyenlő).

Az A B C {\displaystyle ABC} háromszög félkerületének hossza így s = x + y + z {\displaystyle s=x+y+z} , amiből az A T O {\displaystyle ATO} háromszög A T {\displaystyle AT} befogójára A T = x = s ( y + z ) = s a {\displaystyle AT=x=s-(y+z)=s-a} adódik. Az A T O {\displaystyle ATO} háromszögben pedig

c t g α 2 = A T O T = s a ρ {\displaystyle \mathrm {ctg} {\frac {\alpha }{2}}={\frac {AT}{OT}}={\frac {s-a}{\rho }}} .

Mivel a bizonyítás közben a háromszög oldalainak, szögeinek semmilyen speciális tulajdonságát nem használtuk ki, a tétel éppígy igaz a többi oldalra is. Q.E.D.

Kapcsolódó szócikkek

  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap