Kraszna (település)

A „Kraszna” lehetséges további jelentéseiről lásd: Kraszna (egyértelműsítő lap).

Kraszna (Crasna)
A református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Kraszna
Rang	községközpont
Községközpont	Kraszna
Polgármester	Kovács István
Irányítószám	457085
SIRUTA-kód	140636
Népesség
Népesség	4241 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3812
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″47.16, 22.87472222222247.160000°N 22.874722°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″47.16, 22.87472222222247.160000°N 22.874722°E
Kraszna weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Kraszna (románul: Crasna; németül: Krassmarkt) település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja. Az egykori, 1876-ban megszűnt Kraszna vármegye névadója és székhelye. Ma községközpont, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik hozzá.

Szilágysomlyótól 11 km-re délkeletre, Zilahtól 19 km-re nyugat-délnyugatra fekszik a Partiumban. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Neve a szláv krasna (kb. ’szép’) melléknévből eredeztethető,^[1] ám az is elképzelhető, hogy a települést átszelő Kraszna folyó áradáskor vörösesbarnára váltó színére utal.

Első említése 1213-ból Karasna alakban ismert, de szerepel a Váradi regestrum 1217 és 1235 közötti felsorolásában is. 1341-ben Valkóvárhoz tartozott, s birtokosaként egy bizonyos Dancs mestert iktattak be.

1454-ben a Bánfi családnak, Chahol Jánosnak és a Kusalyi Jakcs családnak voltak birtokai a településen. 1479 és 1498 között a losonczi Bánfiaké volt, akik 1491-ben osztoztak meg rajta. 1522-ben Bánfi Miklós Báthory István vajdának adta 15 bánfihunyadi jobbágytelekért. 1534-ben a Báthory István vajda elhunyt, 1537-ben fiait, Andrást, Kristófot és Istvánt iktatták be Kraszna birtokába. Nem sokkal később, 1548-ban húguk, Báthory Anna, Drágffy Gáspár, majd Drugeth Antal özvegye is elzálogosította itteni birtokait a három Báthory-fivérnek. 1550-ben a Losoncziaknak a Báthoryakkal folytatott birtokpere kapcsán Ferdinánd király arra intette a Báthoryakat, hogy hagyjanak fel a Losoncziakkal folytatott birtokperekkel, s adják vissza azok erdélyi és magyarországi birtokait. 1562-ben II. János magyar király utasítására a nagyváradi káptalan elküldte embereit Pethenyeffalwa-ra és felszólította a peres feleket az ügyintézésre.^[2] 1576-ban Kraszna város tizedét Báthory István a Bánffyaknak adományozta.

1648-ban II. Rákóczi György és neje, Báthory Zsófia birtoka volt.

Egykori várát a 17. században még lakták. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

• 1910-ben 3884 lakosából 3790 magyar volt.
• 1992-ben 6534 lakosából 4169 magyar, 2049 román és 305 cigány volt.
• 2002-ben 6373 lakosából 4066 magyar, 1786 román, 514 cigány és 7 egyéb volt.
• 2012-ben 6485 lakosából 4103 magyar, 1602 román, 561 cigány volt.

• Református temploma a 14. század végén épült, amelyhez a 18. század elején négy fiatornyos tornyot építettek. Festett kazettás mennyezete a 17. században készült.

• Gyöngyössi János (1741. november 4. – Újtorda, 1818. március 15.) református pap, költő
• Kádár István György (1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) költő, drámaíró
• Juhász Erzsébet Éva (1961. szeptember 9.) szerkesztő, riporter
• Lengyel Zoltán (1873 – Budapest, 1940. február 6.) ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő
• Méhes Gyula (1897. március 28. – Budapest, 1970. október 10.) gyógyszerész, biológus, egyetemi tanár
• Nagy Dezső, kaáli (1868. május 17. – Siófok, 1940. március 22.) mérnök, a Balaton-part egyik vezető építésze.
• Mitruly Miklós (1931. március 7. –) magyar folklorista, egyetemi oktató.
• Darie Novăceanu (1937. április 8.) román költő, műfordító, esszéista.

• 
  Kraszna környéke ÉNY , 1769–1773 között
• 
  Kraszna környéke- ÉK, 1769–1773 között
• 
  Kraszna környéke -DK, 1769–1773 között

• Csenger (Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
• Imrehegy (Magyarország, Bács-Kiskun vármegye)
• Akasztó (Magyarország, Bács-Kiskun vármegye)
• Kiskunlacháza (Magyarország, Pest vármegye)^[3]

• Kraszna honlapja Archiválva 2007. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Népszámlálási adatok 2002
• Statisztika 1850–1992 nemzetiség vallás
• Szilágy megye térképe
• Szász András: Kraszna