Kravarsko
Kravarsko | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zágráb |
Község | Kravarsko |
Jogállás | falu |
Polgármester | Vlado Kolarec |
Irányítószám | 10413 |
Körzethívószám | (+385) 01 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1824 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 225 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 34′ 48″, k. h. 16° 02′ 24″45.58, 16.0445.580000°N 16.040000°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 48″, k. h. 16° 02′ 24″45.58, 16.0445.580000°N 16.040000°E | |
Kravarsko weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kravarsko falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Barbarići Kravarski, Čakanec, Donji Hruševec, Gladovec Kravarski, Gornji Hruševec, Novo Brdo, Podvornica, Pustike és Žitkovčica települések tartoznak hozzá.
Fekvése
Zágráb központjától 25 km-re délre, a Vukomerići dombok között fekszik.
Története
A települést és plébániatemplomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. A Túrmezei kerülethez tartozott és mint ilyen, jobbágyai mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. A mai község déli része a topuskoi apátság birtoka volt. A legenda szerint Gornji Hruševec közelében a Gradišće nevű hegyen állt Ljudevit Posavski herceg vára, aki ellen a frankok négy hadjáratot is vezettek. A római Ad Fines romjaira azonos nevű erősséget emelt, melynek maradványait azonban teljesen még nem tárták fel.
A plébániát 1553-ban, 1588-ban és 1697-ben is említi az egyházi vizitáció. A település következő említése 1767-ben Zágráb vármegye falvainak összeírásában található. A község falvai akkor az Erdődyek selin-chicei uradalmához tartoztak. Kravarsko község kialakulása a 19. század közepén kezdődött és 1866-ra fejeződött be, amikor Kravarskon felállt a községi hivatal és a jegyző is megkezdte működését. A falunak 1857-ben 328, 1910-ben 512 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 512 lakosa volt.
Lakosság
Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
328 | 392 | 414 | 482 | 519 | 512 | 502 | 607 | 559 | 590 | 530 | 500 | 475 | 480 | 512 |
Nevezetességei
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemploma 1874-ben épült a település legmagasabb pontján. Harangtornya uralja a környéket. Elődje egy 17. századi kápolna volt. A mai templom belseje egyszerű, melyet szép festett üvegablakok ékesítenek. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1959-ben teljesen megújították.
További információk
- Hivatalos oldal
- Az alapiskola honlapja Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben