Kunszabó Ferenc

Kunszabó Ferenc
SzületettKunszabó Ferenc
1932. február 6.
Nyírpazony
Elhunyt2008. február 10. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, szociográfus
Sablon • Wikidata • Segítség

Kunszabó Ferenc (Nyírpazony, 1932. február 6. – Budapest, 2008. február 10.) magyar író, szociográfus.

Élete

1951-ben szakérettségit tett. 1951-1955 között az ELTE BTK orosz szakán tanult.

1944-1948 között napszámosként dolgozott. 1949-1950 között a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség sziráki járási, majd salgótarjáni városi titkára volt. 1950-ben, valamint 1955-1956 között a Ganz Hajógyárban betanított vasszerkezeti lakatosként dolgozott. 1955-ben nacionalizmusért az ország összes egyeteméről kizárták. 1956-ban a Somogyi Néplap munkatársa, a forradalom idején főszerkesztő, a Somogy megyei Forradalom Nemzeti Tanácsának tagja volt. 1957-1962 között bebörtönözték. 1962-ben a hatvan-nagygombosi Állami Gazdaságban napszámosként dolgozott. 1963-1964 között ismét a hajógyárban dolgozott. 1964-1966 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának munkatársa volt. 1967-1976 között az Agrárgazdasági Kutató Intézet szociológusa volt. 1976-tól az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa volt. 1989-ben megalapította a Hunnia Kiadót, a Hunnia Füzetek (később a Hunnia) című folyóiratot, melynek 1992-től főszerkesztője volt. 1990-ben az Agrárszövetség országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1993-1994 között a Magyar Egyeztető Testület elnökségi tagja, majd megbízott ügyvezető elnöke volt. 1993-1996 között az 56-os Szövetség alelnöke valamint Somogy megye elnöke volt.

Művei

  • Hunnia (folyóirat)
  • A hegy alatt (riportregény, 1968)
  • Parázson pirítani (riportok, tanulmányok, 1970)
  • Sárköz (szociográfia, 1972)
  • Elnöktípusok a termelőszövetkezetekben (tanulmányok, 1974)
  • Árnyak nélkül (kisregény, 1979)
  • Makacs maradandóság (riportok, portrék, tanulmányok, 1980)
  • Jászföld (szociográfia, 1980)
  • Hét nap a hegyen (naplóregény, 1980)
  • “Itt alkotni, teremteni kell” (esszé Széchenyi István eszmevilágáról, 1983)
  • És ég az oltár (esszé Széchenyi István életművéről, 1983)
  • Gyarapodásunk története (szociográfia, 1983)
  • Nevelő idő (esszé, jegyzetek, 1984)
  • Éjféli hajnal (útijegyzetek, 1986)
  • Bátor (szociográfia, 1987)
  • A halál pillanatai. Modern tévedésünk természetrajza (1989)
  • Joseph von Ferenczy: Egy út Európába (1989)
  • Vándorvasban (korrajz a XX. századról, 2002)
  • Talpig nehéz hűségben. Asztalfiókba szorult írások a múltból, számítógépbe fagyottak a jelenből. Kisregények, esszék; Kairosz, Bp., 2005

Források

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó, ISBN 963-8477-64-4
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest 1999 ISBN 9-638157-91-7

Külső hivatkozások

  • Kortárs magyar írók
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJwtqJ78CQyCfk9wxyvj4q
  • VIAF: 71805759
  • OSZK: 000000025561
  • NEKTÁR: 95626
  • PIM: PIM62532
  • LCCN: n81056409
  • ISNI: 0000 0000 8393 241X
  • SUDOC: 19208285X
  • BNF: cb12723829q
  • Irodalom Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)