Liber Endre

Liber Endre
Született	Liber András 1878. augusztus 15.[1][2][3] Budapest[2][3]
Elhunyt	1936. szeptember 26. (58 évesen)[1][4][3] Budapest[1][4][3]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	szociálpolitikus lapszerkesztő köztisztviselő művészettörténész szakíró helyi politikus
Tisztsége	alpolgármester (1931–1936, Budapest)
Halál oka	hirtelen szívmegállás
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34-1-26)[5][6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Liber Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Liber Endre (Budapest, 1878. augusztus 15. – Budapest, 1936. szeptember 26.) köztisztviselő, Budapest alpolgármestere, művészeti szakíró.

Jogi tanulmányokat folytatott. Ezeket követően lépett Budapest szolgálatába 1896-ban. 1916-tól a szociálpolitikai és közművelési ügyosztály vezetője volt. 1919 után ő irányította a nyomorenyhítő akciót, őt nevezték ki a menekültek kormánybiztosává. Később a főváros lakásépítési ügyeit is intézte. 1931-ben alpolgármester lett. Hosszú ideig szerkesztette a Fővárosi Közlönyt, de önálló könyvei is megjelentek.^[7]

Azon intézmények közül, amelyeket a főváros szolgálatában alkotott, e helyütt csak a művészeti vonatkozásúakra szorítkozva, megemlíthető az új Fővárosi Könyvtár, amely fiókkönyvtáraival a legmodernebbül berendezett és legnagyobb forgalmú magyar könyvtár volt a maga idejében. Nevéhez fűződnek a főváros iskolán kívüli népművelési intézményei, amelyeknek előadás sorozataiban nagy szerepe volt a művészeti oktatásnak, és végül a képzőművészeti vásárlások céltudatos irányításával lehetővé tette 1933-ban a Fővárosi Képtár megnyitását. A főváros közterein álló szobrok száma alatta lényegesen gyarapodott és ő kezdeményezte a parkokat díszítő kisebb szobrok sorozatos felállítását. A főváros egyesítésének 60. évfordulója alkalmából előadásban ismertette a főváros 60 éves múltját; tanulmányt írt Budapest festőművészetéről és 1934-ben jelent meg hatalmas monográfiája Budapest szobrai és emléktáblái címen, amelyben Cserhalmi Jenő és dr. Pacher Béla voltak munkatársai. Ez a mű részletesen tárgyalja Budapest nyilvános szobrainak történetét, majd időrendi sorrendben tárgyalás alá veszi mindegyiküket 1702–1933-ig. Számtalan ismeretlen és elfeledett adat, okmány kerül ezúton nyilvánosságra, amelyek a magyar szobrászat történetének nélkülözhetetlen forrásai lettek.^[8]

1936-ban hunyt el 58 éves korában. Több hónap óta tartó szívbetegsége újult ki, ezért a Szent János Kórházba szállították. Szeptember 26-án reggel 10 órakor váratlanul megállt a szíve.^[9] A gyászistentiszteletet a Belvárosi plébániatemplomban Bednárz Róbert fővárosi bizottsági tag, pápai prelátus apátplébános tartotta.^[10] A Fiumei Úti Sírkertben temették el. A főváros részéről Szendy Károly búcsúztatta.^[11]

Irányításával zajlott az 1920-as évek második felében a főváros kislakásépítési programja. Ennek keretében 1926 és 1929 között, 4 év alatt összesen 57 lakóépület épült fel,^[12] bennük összesen 887 lakással, illetve 1335 szobával.^[13] Liber 1930-ban Középítkezések Budapesten 1920–1930 címmel könyvben számolt be részletesen a programról.

Bővebben: Liber Endre kislakásépítési programja

• A főváros küldöttségének amerikai útja: naplószerű feljegyzések, Budapest, 1928.
• Szociálpolitikai tapasztalataim Olaszországban, Budapest, 1930.
• Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest, 1930.
• A hatvanéves Budapest művészete, Budapest, 1934.
• Budapest szobrai és emléktáblái, Budapest, 1934.^[14]
• Budapest fürdői, Budapest, 1936.
• Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára, Budapest, 1936.

• Prohászka Ottokár emlékalbum, Budapest, 1927.^[15]
• A nagy vihar hajótöröttei. Hivatalos feljegyzések, tanulmányok és más irások a háboru és a pusztitó béke idejéről, Budapest, 1927.^[16]
• Újságrajzoló művészek könyve, Budapest, 1930.^[17]
• Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyüjteménye fényképekkel, Budapest, 1931.^[18]
• A Budapesti Piarista Diákszövetség kilencedik esztendeje, Budapest, 1930.^[19]
• Uj Idők lexikona, Budapest, 1936–1942.^[20]
• Nyitott könyv. Az egészség és a család védelmére, Budapest, 1939.^[21]

• (szerk.) Venczell Geyza, Medriczky Andor: Budapest székesfővárosi szociálpolitikai, közjótékonysági és közművelődési közigazgatásának kézikönyve, Budapest, 1930.^[22]

• Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendelete: 265/1936. kgy. sz. (magyarázta: Sömjén László, vitéz Horváth László), Budapest, 1936.^[23]

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor Kiadása. 1926.   (két kötetes, bővített kiadás: 1936) → (reprint kiadás: „Művészeti lexikon A-tól Z-ig” címen, Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-698-038-1) (2., bővített kiadás: 1935)
• antikvarium.hu adatbázis
• nektar1.oszk.hu adatbázis

• Liber Endre In: Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyüjteménye fényképekkel, Budapest, 1931.
• Gallina Frigyes: Budapest székesfőváros 1925—1926. évi kislakásos építkezései In: Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam, 1-12. szám)