Lie Jü-kou
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Lie Jü-kou (Lie Yukou) | |
Született | kb. i. e. 440 Csengcsou |
Elhunyt | kb. i. e. 370 |
Állampolgársága | Kína |
Foglalkozása | |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Kínai filozófia Ókori filozófia | |
Iskola/Irányzat | kínai filozófia, taoizmus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családneve (姓): | Lie (Zhuāng) 列 |
Nemzetségneve (氏): | |
Utóneve (名): | Jü-kou (Yǔkòu) 圄寇 / 禦寇 |
Adott neve (字): | |
Halotti neve (謚): | |
Tiszteleti neve: | Lie (Lie) mester (Lie-ce (Lièzĭ) 列子) |
Latinos neve: |
Taoizmus |
---|
Kínai filozófia |
konfucianizmus · legizmus |
A taoizmus forrásai |
Út és erény könyve · Csuang-ce · Huaj-nan-ce · Kuan-jin-ce · Változások Könyve |
A tao mesterei |
Lao-ce · Csuang Csou · Lie-ce · Liu An · |
Vallási élet |
Huang-ti · Csang Tao-ling · Hszi-vang-mu |
Kapcsolódási pontok más vallásokkal |
Buddhizmus · Hinduizmus |
Kapcsolódó fogalmak |
Hagyományos kínai orvoslás · tajcsicsuan |
Sablon:Taoizmus
|
Lie Jü-kou (Li Yukou), illetve a közismertebb tiszteleti nevén: Lie-ce (Liezi) Laoce (Laozi) és Csuang-ce (Zhuangzi) mellett a korai taoizmus kiemelkedő alakja. Életéről meglehetősen kevés konkrétumot árulnak el a klasszikus források, ám annál jelentősebb a neki tulajdonított és a nevét viselő műve, a Lie-ce (Liezi), amelynek egyik fontos témája a halálhoz, az elmúláshoz való viszony. Ebben a műben, a Csuang-ce (Zhuangzi)hez hasonlóan a filozofikus fejtegetések, a dialógusok és a tanmesék egymást váltogatják. Számos történettel illusztrálja azt a nézetet, amely szerint a tao (dao)n (道) kívül minden a születés, a növekedés, a hanyatlás és a pusztulás fokozatait járja be. Mivel más dolgokhoz hasonlóan az ember is az ürességből származó csi (qi)ből (氣), illetve az ebből létrejött jin-jang (yin–yang) (陰陽) kettősségből keletkezett, így természetes, hogy ez a megszilárdult csi (qi) (az ember) visszatér az ürességbe.[1]
Élete
A Lie-ce (Liezi) szerint Lie Jü-kou (Lie Yukou) Cseng (Zheng)ben (鄭) élt, mestere Hu-csiu Ce-lin (Huqiu Zilin) (壺丘子林) és Po-hun Vu-zsen (Bohun Wuren) (伯昏瞀人) volt.[m 1] Liu Hsziang (Liu Xiang) szerint a Cseng (Zheng)-beli Mu (繆) herceg uralkodásának idején élt. A 12. században már számos tudós kétségbe vonta létezését, és csak allegorikus személyként, Csuang-ce (Zhuangzi) figurájaként kezelte. De Barry és Wing Tsit-Chan szerint a neki tulajdonított művet valójában egy i. sz. 3. századi neotaoista szerző írta. Richard Wilheim nem talál alapot, hogy kételkedjék Lie-ce (Liezi) történeti létezésében, Lionel Giles szerint a párhuzamos történetek a Lie-ce (Liezi)ben jobbak, mint a Csuang-ce (Zhuangzi)ben. Sze-ma Csien (Sima Qian) nem tesz róla említést, de olyan korábbi művekben, mint például a Si-ce (Shizi) (尸子), a Csan-kuo cö (Zhanguoce), a Lü-si csun-csiu (Lüshi chunqiu) (呂氏春秋) vagy a Ven-ce (Wenzi), bölcselőként szerepel.[2]
Műve
Bővebben: Lie-ce (könyv) |
A Lie-ce (Liezi) című művet elsőként Liu Hsziang (Liu Xiang) (i. e. 77–6) említi i. e. 14-ben, később valószínűleg erre alapozva hivatkozik rá a Han su (Hanshu) bibliográfiai fejezete, a Ji-ven-cse (Yiwenzhi). Ezután a szöveg következő felbukkanása a műhöz a legfontosabb kommentárt író Csang Csan (Zhang Zhan)nál (張湛; i. sz. 330–400) található meg, aki talán a szöveg kialakulásában is fontos szerepet játszott. A szöveg egésze tehát minden bizonnyal kései, de egyes részletek származhatnak a Csin (Qin)-kor előttről.
A jelenleg ismert formájában a Lie-ce (Liezi) a következő 8 fejezetből áll:
- I. Égi jelek (Tien-zsuj (Tianrui) 天瑞);
- II. A Sárga Császár (Huang-ti (Huangdi) 黃帝);
- III. A Csou (Zhou)-beli Mu király (Csou Mu-vang (Zhou Muwang) 周穆王);
- IV. Konfuciusz (Csung-ni (Zhongni) 仲尼);
- V. Tang kérdései (Tang ven (Tang wen) 湯問);
- VI. Erő és sors (Li-ming (Liming) 力命);
- VII. Jang Csu (Yang Zhu) (Jang Csu (Yang zhu) 楊朱);
- VIII. Az összefüggések magyarázata (Suo-fu (Shuofu) 說符).
Az első hat fejezet alapvetően taoista inspirációra születhetett, ugyanakkor a VII. fejezetben Jang Csu (Yang Zhu) tanítása található, míg a VIII. fejezet számos konfuciánus és motista elemet is tartalmaz. A Csuang-ce (Zhuangzi)hez hasonlóan a filozofikus fejtegetések, a dialógusok és a tanmesék egymást váltogatják. Az általános stilisztikai hasonlóságon túl a Lie-ce (Liezi)ben számos szövegszerű átfedés is található a Csuang-ce (Zhuangzi)vel, 16 teljes történet és számos további részlet közös bennük.[3]
Hivatkozások
Megjegyzések
- ↑ Lásd Lie-ce (Liezi) IV. 4., I. 1., II. 5., II. 14.
Jegyzetek
- ↑ Kósa 2013. 225. o.
- ↑ Kósa 2013. 225. o.
- ↑ Kósa 2013. 225., 226. o.
Irodalom
- ↑ Dobos 1994.: Lie Ce: Az elomló üresség igaz könyve. (Fordította: Dobos László) Budapest: Ferenczy Könyvkiadó, 1994.
- ↑ Fung 2003.: Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
- ↑ Kósa 2013.: Kósa Gábor: „Liezi”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 225–236. ISBN 978-963-284-374-2
Kapcsolódó szócikkek
- Taoizmus
- Lie-ce (könyv)
Külső hivatkozások
- Ókorportál
- Kína-portál