Ludwig Folliot de Crenneville

Ludwig Folliot de Crenneville
Erdély kormányzója
Hivatali idő
1861. november 26. – 1867. április 2.
ElődMikó Imre
UtódPéchy Manó
Születési névFranz Maria Johann Folliot de Crenneville-Poutet
Született1815. március 22.[1]
Sopron[2]
Elhunyt1888. június 22. (73 évesen)[1]
Gmunden[3]
SírhelyAltmünster cemetery
SzüleiViktoria, Baronesse Poutet
Louis Charles Folliot de Crenneville
HázastársaBánffy Katalin
Gyermekei
  • Viktor Folliot de Crenneville-Poutet
  • Heinrich Folliot de Crenneville-Poutet
  • Ferenc, Graf Folliot de Crenneville-Poutet
Foglalkozás
DíjakKnight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion (1859. december 2.)

Gróf Ludwig Folliot de Crenneville, teljes nevén Franz Maria Johann Folliot de Crenneville-Poutet, magyarosan Ferenc de Crenneville (Sopron, 1815. március 22. – Gmunden, 1888. június 22.) osztrák tábornok, Erdély kormányzója.

Élete

Kiképeztetését a velencei tengerészeti intézetben nyerte, és 1831-ben az osztrák seregben hadnagy lett. Ettől kezdve gyorsan emelkedett a katonai rangfokozaton. 1848 -ban ezredes és a császár szárnysegéde lett. 1849-ben mint egy gránátos zászlóalj vezére, a szárd-piemontiak és Garibaldi ellen harcolt. 1850-ben tábornokká, majd dandárnokká léptették elő, és mint ilyen több éven át volt parancsnoka az Itáliában állomásozó osztrák csapatoknak. 1857-től altábornagy, azután erdélyi és horvátországi hadosztályparancsnok volt. Részt vett továbbá az 1859. évi szárd háborúban.

A háború után titkos tanácsos, a hadsereg főparancsnokságának elnöke, a császár első szárnysegéde, s mint ilyen a központi iroda főnöke és személyes ügyekben előadója lett. Az 1860-as évek elején meglehetős befolyást gyakorolt az udvarban, egészen az alkotmányos éra kezdetéig. 1867-ben I. Ferenc József főkamarássá nevezte ki. Amikor 1867 után civil ruhában beutazta Olaszországot, ahol évekkel azelőtt szigorú uralmat vitt, Livornóban merényletet intéztek élete ellen. A gyilkos azonban nem Folliot-t, hanem annak kísérőjét, az osztrák konzult sebesítette meg.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

  • Bokor József (szerk.). Folliot, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. július 28. 

Kapcsolódó szócikkek

  • Erdélyi gubernátorok, guberniumi elnökök, katonai és polgári kormányzók (1691–1869)
Sablon:Erdély főméltóságai (1690–1867)
  • m
  • v
  • sz
A Habsburg-uralom alatt álló Erdély főméltóságai (1690–1867)
Főkormányzók, gubernátorok,
guberniumi elnökök
(1691–1848)
Bánffy György (1691–1708) •  Haller István (1709–1710) •  Wesselényi István (1710–1713) •  Kornis Zsigmond (1713–1731) •  Franz Anton Paul Wallis (1732–1734) •  Haller János (1734–1755) •  Franz Wenzel Wallis (1755–1758) •  Kemény László (1758–1762) •  Adolf Nikolaus Buccow (1762–1764) •  Hadik András (1764–1768) •  Karl O’Donnell (1768–1770) •  Heinrich Joseph Johann von Auersperg (1771–1773) •  Samuel von Brukenthal (1774–1787) •  Bánffy György (1787–1822) •  Jósika János (1822–1834) •  Ferdinánd főherceg (1835–1837) •  Kornis János (1838–1840) •  Teleki József (1842–1848) •  Mikó Imre (1848)
Katonai és polgári kormányzók
(1849–1861)
Főkormányzók, gubernátorok,
guberniumi elnökök
(1860–1869)
Mikó Imre (1860–1861) •  Ludwig Folliot de Crenneville (1861–1867) •  Péchy Manó (1867–1869)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJf8q3VhVcV8G9TvhDgVG3
  • VIAF: 62342890
  • LCCN: n85278349
  • ISNI: 0000 0000 2949 683X
  • GND: 118692127
  • SUDOC: 234288566
  • NKCS: xx0146626
  • Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap