Luka (Ston)
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések: Luka (egyértelműsítő lap). |
| Luka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Ston |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20230 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 151 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 12 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 51′ 47″, k. h. 17° 40′ 48″42.863, 17.6842.863000°N 17.680000°EKoordináták: é. sz. 42° 51′ 47″, k. h. 17° 40′ 48″42.863, 17.6842.863000°N 17.680000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Luka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.
Fekvése
Dubrovnik városától légvonalban 41, közúton 58 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északnyugatra, a Pelješac-félsziget délkeleti részén, a Malostonski-csatorna partján, a kis Kulina-félsziget délkeleti oldalán fekszik.
Története
A 14. században a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. 1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1880-ban 160, 1910-ben 233 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 153 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 160 | 186 | 218 | 233 | 209 | 220 | 242 | 238 | 221 | 200 | 182 | 159 | 161 | 153 |
(1857-ben és 1869-ben lakosságát Hodiljéhez számították.)
Nevezetességei
- Szent Vid tiszteletére szentelt temploma a 16. században épült, mellette található a falu temetője.
- Rusan településrész Kisboldogasszony temploma ugyancsak 16. századi.
Gazdaság
A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A dubrovniki püspökség honlapja – Mali Ston (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
- Ston község hivatalos oldala (horvátul)
- Ston község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
