Major (Románia)

Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Major (egyértelműsítő lap).

Major (Maieru)
A falu ortodox (korábban görög katolikus) temploma
Major címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Major
Rang	községközpont
Irányítószám	427130
Körzethívószám	0x63[1]
SIRUTA-kód	33630
Népesség
Népesség	5675 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[2]
Népsűrűség	43,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	504 m
Terület	130,16 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″47.400277777778, 24.74666666666747.400278°N 24.746667°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″47.400277777778, 24.74666666666747.400278°N 24.746667°E
Major weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Major (románul: Maieru, németül: Meierhof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Oláhszentgyörgytől hat kilométerre északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok tövében fekszik.

Román neve a németből való. Először 1440-ben Maior, majd 1483-ban Mayer, 1698-ban pedig Meyrhoff alakban említették. A dualizmus idején a magyar hivatalosság 1910-ig a Majer nevet használta, amikor ezt megváltoztatták a Major-ra. Utóbbi forma azonban már korábban is élt a magyarban, amint ezt a község román jegyzőjének 1864-es utalása is igazolja.^[3]

Először valószínűleg szász település volt, de 1440-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a Jakcs család, román lakossággal. A 15. század közepén a radnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban 21, 1721-ben 56 családját számolták össze. Innen települt Szentjózsef és a hagyomány szerint Nagyilva falu is.

1757-ben korábbi két, 1717-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). 1761 és 1850 között a Naszódi határőrezredhez tartozott. 1766 és 1816 között triviális iskola működött benne. 1876-ban csatolták Beszterce-Naszód vármegyéhez. Bár a görögkatolikus egyházat a kommunista hatalom hivatalosan megszüntette, a kommunizmus idején, illegálisan, mindvégig működött a faluban görögkatolikus pap, sőt 1963 után egy ideig ketten is voltak. Bazilita nővéreket és harmadrendieket is felszenteltek.^[4]

Úgy tartják, Romániában itt a legmagasabb az átlagos gyermekszám. A népesség szaporodását az elmúlt százötven évben a népszámlálási adatok is bizonyítják.

• 1850-ben 1572 lakosából 1523 volt román és 47 cigány nemzetiségű; 1570 görögkatolikus vallású.
• 1900-ban 2918 lakosából 2683 volt román, 141 német és 58 magyar anyanyelvű; 2669 görögkatolikus, 113 római katolikus, 88 zsidó és 26 ortodox vallású.
• 2002-ben 5615 lakosából 5614 volt román nemzetiségű; 4332 ortodox, 812 pünkösdista és 399 görögkatolikus vallású.

• Az Álmok fészke múzeum 1972-ben nyílt a Liviu Rebreanu által 1927-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállító-helyiségből áll.
• Szent István ortodox (volt görögkatolikus) temploma Zichy Domonkos adományából 1872-ben épült.

• Itt élt 1858-tól haláláig, 1879-ig Zichy Domonkos egykori veszprémi püspök. Felfogadta Bartók Zsigmond korábbi kincstári bányaorvost és kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék görögkatolikus egyházait.^[5]
• Itt töltötte gyermekkorát Liviu Rebreanu író.
• Itt született 1977. június 19-én Maria Cioncan futó.

• Fakitermelés, faipar.
• Andezit- és márványbányászat és -feldolgozás.
• Népi szőnyegszövés.

• Nort-sur-Erdre, Franciaország

• Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Bp., 1994

• A község website-ja (angolul)
• A múzeum ismertetése (románul)
• Gönyey Sándor felvételei 1943-ból: Női viselet^{[halott link]}, férfi viselet^{[halott link]}, felülcsapós vízimalom^{[halott link]}, zsindelytetős ház^{[halott link]}, ványolókád^{[halott link]} és a Nagy-Szamos^{[halott link]}.