Matzon Frigyes

Matzon Frigyes
Született	1909. február 9.[1] Albertirsa
Elhunyt	1986. április 16. (77 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1930–1936)
Kitüntetései	Nemes Marcell-díj (1932) Eötvös József-díj (1967)
Sírhelye	Farkasréti temető (24/5-1-18)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Matzon Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Matzon Frigyes (Irsa, 1909. február 9. – Budapest, 1986. április 16.) magyar szobrászművész, művészpedagógus.

Szobrászatát kubisztikus síkokra redukált egyéni formakezelés jellemzi. Kisplasztikái sok esetben nőalakok monumentális megjelenítései. 1986-ban életművét Várpalota városának adományozta, ahol azóta állandó emlékkiállításán mintegy 130 alkotása látható.

Életpályája

1930–1936 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Sidló Ferenc tanította. 1936–1938 között tanársegéd volt Sidló Ferenc mellett. 1938–1945 között kisebb-nagyobb megszakításokkal Rómában dolgozott. (1937–1938 és 1942–1943). 1945–1947 között hadifogoly volt az ausztriai Mollnban. 1947–1953 között műszaki rajzoló-szerkesztőként dolgozott az Építéstudományi Intézetnél, majd a Földmérő és Talajvizsgáló Intézetnél. 1953-1974 között a Képzőművészeti Gimnázium tanára, az ELTE vendégelőadója volt Vayer Lajos mellett. 1965-1980 között a Magyar Néphadsereg Képzőművészeti Alkotókörének vezetője volt.

Kiállításai

Csoportos kiállítások

1983 és 1985-ben vett részt a VIII. illetve a IX. Országos Kisplasztikai Biennálén, Pécsen.

Egyéni kiállításai

• 1939-1945 Róma
• 1964 Budapesti Nemzetközi Vásár, Városliget, Budapest
• 1965 Egressy Klub (Lampért Andrással)
• 1968 Hazafias Népfront Kiállítóterem, Budapest (Tahi Tóth Nándorral)
• 1972 Balassagyarmat
• 1977 Balassagyarmat
• 1978 Fáklya Művelődési Központ
• 1980 Fővárosi Művelődési Ház, Budapest (Mendlik Lajossal)
• 1982 Bartók 32 Galéria, Budapest
• 1983 Kossuth Művelődési Ház (Ujvári Lajossal), Csákvár - Városi Művelődési Ház (Szelestey Lászlóval), Várpalota
• 1986 Várpalota (életmű-kiállítás és az állandó gyűjtemény megnyitása)
• 1992 Marczibányi Téri Művelődési Központ (Matzon Ákossal)
• 1996 Nagy Gyula Múzeum (Matzon Ákossal), Várpalota (emlékkiállítás).
• 2009 Magyar Képzőművészeti Egyetem Parthenon-fríz terem - Epreskert, Budapest
• 2012 Pincegaléria (Matzon Ákossal), Balatonboglár.

Díjai

• 1932 Nemes Marcell-díj
• 1937 Céhbeliek aranyérme
• 1938 Magyar Képzőművészeti Főiskola kitüntető érme
• 1938 Budapest Székesfőváros nagydíja
• 1940 Szinnyei Társaság díja
• 1967 Eötvös József-díj

Alkotásai

Köztéren

• Hősi emlékmű (Budapest, Képzőművészeti Főiskola, 1938)
• I. világháborús emlékmű (1942, Péterréve, megsemmisült)
• Magyar jakobinusok emlékműve (1949, Budapest)
• A magyar jakobinusok emlékműve (mészkő, 1955, Budapest, Vérmező)
• Kőrösi József (márvány domborműves emléktábla, 1956, Szeged)
• Fókapár (labradorit, 1970, Budapest, Naphegy, Orvoslépcső)
• Bartók: Concerto (kő, 1984, Budapest, Kamaraerdei Ifjúsági Park)

Közgyűjteményekben

• Deák-gyűjtemény, Székesfehérvár
• Fővárosi Képtár, Budapest
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Városi Képtár, Várpalota
• Xántus János Múzeum, Győr

Jegyzetek

Források

• Artportal.hu
• Tankönyvtár
• Magyar életrajzi lexikon

Irodalom

• Kopp J.: Matzon Frigyes, Művészet, 1962/12.
• Dombi J.: Lampért András és Matzon Frigyes kiállítása az Egressy Klubban, Művészet, 1965/4.
• Pogány Ö. G.: Matzon Frigyes hatvanéves, Művészet, 1969/ 12.
• Losonci M.: Matzon Frigyes szobrászi életműve, Várpalota, 1986
• Szemadám Gy.: Oldás és kötés, Új Művészet, 1996/11.
• Hernádi M.: Apa és fiú. Matzon Frigyes és Matzon Ákos művészetéről, Élet és Irodalom, 1996. augusztus 16.
• Galambos Ádám: Fej és vitorla – Matzon Ákos és Matzon Frigyes kiállítása Archiválva 2018. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (2016)