Mikola Szemenovics Szamokis

Mikola Szemenovics Szamokis
1929-ben
Született	1860. október 25.[1][2] Nyizsin
Elhunyt	1944. január 18. (83 évesen)[3][2] Szimferopol
Állampolgársága	orosz szovjet
Házastársa	Jelena Petrovna Szamokis-Szudkovszkaja
Foglalkozása	festőművész professzor grafikusművész illusztrátor művészetpedagógus haditudósító
Iskolái	Birodalmi Művészeti Akadémia
Kitüntetései	Sztálin-díj Munka Vörös Zászló érdemrendje Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic Large gold medal of the Imperial Academy of Arts (1885)
Sírhelye	1st civil cemetery of Simferopol
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikola Szemenovics Szamokis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mikola Szemenovics Szamokis (Nyizsin, 1860. október 25. – Szimferopol, 1944. január 18.) kozák származású ukrán festő és illusztrátor.

Az első világháború alatt az Oroszország Napja hetilap tudósítója volt, amely Oroszország egyik legnépszerűbb hazafias folyóirata volt 1910 és 1917 között. 1941-ben Sztálin-díjat kapott.^[4]

Apja postás volt; valószínűleg magyar származású. Ifjúságát Noszivkán töltötte kozák anyai nagyapja családjával. Később a nyizsini klasszikus gimnáziumban (napjainkban (Nyizsini Állami Egyetem) végzett. Első kísérlete, hogy beiratkozzon a szentpétervári Cári Művészeti Akadémiára nem járt sikerrel. Bogdan Villevalde professzor egyik munkatársától segítséget kapott, így felvételt nyert az akadémiára, és ott tanult 1879-től 1885-ig Michail Clodt von Jürgensburg és Valerij Jakobi mellett. Számos díjat nyert.^[5] A séta című festményét Pavel Mihajlovics Tretyjakov vásárolta meg.^[6]

1885 és 1888 között Párizsban tanult Edouard Detaille-nél.^[5] Amikor visszatért, Franz Roubaud-val a Kaukázusba utazott, hogy a tifliszi hadtörténeti múzeum panorámájához készítsen néhány nagy alkotást.^[6] 1889-ben feleségül vette a jól ismert könyvillusztrátort, Jelena Szudkovszkaját.^[7] A következő évben akadémikusnak nevezték ki. 1894-től 1918-ig az Akadémián tanított, ahol 1913-ban professzor lett.^[5]

1904-ben a Nyiva magazin megbízásából az orosz–japán háború idején a frontra utazott, és festményalbumot készített.^[5] 1915-ben néhány tanítványával az akadémián megalakították a „Művészeti Osztagot”, és a keleti frontra mentek vázlatokat készíteni.^[6] Az 1917-es oroszországi forradalmak idején elvált feleségétől, az asszony Párizsba ment, és ott halt meg 1924-ben, bár egyes források szerint visszatért Oroszországba, és Viborgban halt meg.^[8]

1918-ban, a régi akadémia megszüntetése után a dél-oroszországi fegyveres erőkkel Jaltába, majd 1922-ben Szimferopolba költözött, ahol művészileg tehetséges fiatalokat tanított, és végül hivatalos állami elismerést kapott, művészeti iskolát szervezhetett. 1934-ben megbízatását kapott: ügyvezető tanácsadóként tevékenykedett egy gigantikus panorámakép létrehozásában, amely Perekop ostromát ábrázolta.^[5] 1936 után a harkovi művészeti intézetben dolgozott.

Az általa készített több ezer könyvillusztráció közül talán a legfigyelemreméltóbbak Marko Vovcsok, Ivan Nyecsuj-Levickij, műveihez készítettek; Nyikolaj Gogol: Tarasz Bulba és Nyikolaj Kutepov: A nagyfejedelmi, cári és imperátori vadászat Oroszországban című künyv.^[6] Feleségével együtt dolgoztak a Holt lelkek illusztrálásán, és falfestményeket készítettek Carszkoje Szelo-i vasútállomásra..^[7]

• Pannók a vicebszki vasútállomáson
• 
  Pannók váróteremben (1.)
• 
  A váróteremben (2.)

• Röviddel a második világháború befejezése után harkivi műhelyében kiállítást rendeztek korai munkáiból.
• 1966-ban egy dokumentumfilm foglalkozott a munkásságával.

• 
  A száguldó trojka (1905 előtt)
• 
  Kozákok egy kocsmában (1917)
• 
  Üldözés (1908)^[9]
• 
  Rajevszkij tábornok bátorsága (1912)^[10]

• M. Burachek, Микола Самокиша (Ukrainian Painters series), Рух, 1930, A teljes szöveg online (oroszul)
• Nina Lapidus, Николай Самокиш, Masters of Art series, Белый город, 2006
• V. Y. Tkachenko, H. С. Самокиш. Жизнь и творчество (life and works), Иск-во, 1964

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Nikolay Samokish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Az orosz-japán háború Archiválva 2021. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Szamokis naplójából, Русское воскресение (oroszul)
• Вишуканий ілюстратор Микола Самокиш Archiválva 2015. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Exquisite Illustrator, Mykola Samokysh) a Kharkiv Korolenko Állami Könyvtár webhelyén (oroszul)
• Arcadja Auctions: Samokysh további munkái (angolul)