Neményi Ambrus

Neményi Ambrus
A Gyáriparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója
Hivatali idő
1902 – 1904
A Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökeChorin Ferenc
Elődnem volt
UtódHegedüs Lóránt
Születési névNeumann Ambrus
Született1852. november 15.[1][2]
Pécel
Elhunyt1904. december 13. (52 évesen)[1][2]
Budapest VI. kerülete
SírhelySalgótarjáni utcai zsidó temető
PártSzabadelvű Párt
GyermekeiNeményi Erzsébet
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Neményi Ambrus témájú médiaállományokat.

Neményi Ambrus, születési és 1871-ig használt nevén Neumann Ambrus[3] (Pécel, 1852. november 15. – Budapest, Terézváros, 1904. december 13.)[4] politikus, újságíró, Neményi Pál nagybátyja.

Életpályája

Neumann Zsigmond kereskedő és Kohn Júlia fiaként született zsidó származású családban. Középiskolai tanulmányai befejeztével Bécsben hallgatta a jogot és államtudományokat és ott Lorenz von Stein (1815–1890) egyik kedvelt tanítványa volt. Ezután két éven át Párizsban a College de France és a Sorbonne tanárainak előadásait hallgatta. Hazatérése után a Budapesti Tudományegyetemen elnyerte doktori oklevelét.

A Pester Lloyd szerkesztőségébe lépve, mint ezen lapnak vezércikkírója, a társadalom számos közhasznú intézményét kezdeményezte. Ekkortól volt a Budapesti Szemlének is munkatársa. 1878-ban írta Rabelais és kora című művelődéstörténeti tanulmányát. 1880-ban adta ki összegyűjtött esszéit két kötetben Kortörténelmi rajzok címen. 1881-ben a főváros törvényhatósági bizottságának lett tagja és mint ilyen főleg az élelmezési és a lakásügyi kérdéseket karolta fel. A lakásügyről a fővárosi képviselőtestület megbízásából nagyobb munkát irt, amely 1884-ben a főváros kiadásában megjelent. Egy későbbi munkája: Parlamenti fegyelem és tekintély (Budapest, 1885) tárgyalja a mentelmi jogot, a klotür (clôture) és az elnök diszkrecionális hatalmának kérdéseit. Az állam és határai (1889) című munkája az államszocialisztikus felfogások terjedését a magyar állami intézményekben mutatja ki. Hasonló irányt követett Demokrácia az irodalomban című tanulmánya. Egy kisebb munkája: A francia forradalom hírlapjai és hírlapírói az Olcsó Könyvtárban jelent meg.

Külföldön jelentek meg: Hungaricae Res, amely a Schulverein üzelmeit leleplezte és annak idején éles polémiára adott alkalmat, 3 kiadást ért; Das moderne Ungarn (Berlin); Die Verstaatlichung der Eisenbahnen in Ungarn (Lipcse); angol, német, francia és amerikai szaklapok is átvették. 1884-ben a szilágycsehi kerületben képviselővé választották. Azóta állandóan tagja volt a képviselőháznak, ahol előbb a közgazdasági és közlekedésügyi, később a pénzügyi bizottságnak tagja és előadója volt és ezen minőségében nagy tevékenységet fejtett ki. A budapesti kereskedelmi kamarának is levelező tagja volt.

Családja

Felesége Koppély Terézia (1864–1944)[5] volt, Koppély Adolf és Deutsch Róza lánya, akit 1880. október 17-én Budapesten vett nőül.[6]

Lányai:

  • Neményi Erzsébet (1882–1908) újságíró, író. Férje dr. Mezei Pál ügyvéd volt.[7]
  • Neményi Berta (1886–1945).[8] Férje Tomor Ernő (1884–1944) főorvos volt.[9] A holokauszt áldozatai.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11161.htm, Neményi Ambrus, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  3. ↑ A Belügyminisztérium 1871. évi 29205. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1871. év 2. oldal 1. sor.
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2029/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  5. ↑ Neményi Ambrusné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1880/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 336/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  7. ↑ Neményi Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1328/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  8. ↑ Neményi Berta halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 240/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  9. ↑ Neményi Berta házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 513/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. (Südosteuropäische Arbeiten 70.)
  • Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
Nemzetközi katalógusok
  • Zsidóság Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap