Orosz–török háborúk
Orosz–török háborúk |
---|
1568–70 · 1570–74 · 1672–76 · 1676–1681 · A Szent Liga háborúja · 1686–1700 · Pruti hadjárat (1710–11) · 1735–39 · 1768–74 · 1787–92 · 1806–12 · Görög szabadságharc · 1828–29 · Krími háború · 1877–78 · Első világháború · Oroszországi polgárháború |
Sablon:Orosz–török háborúk
|
Az orosz–török háborúk az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom háborúi a 16–20. század között. Az oroszok a mongol-tatár uralom lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek.
1475-ben az Oszmán Birodalom szultánja, II. Bajezid uralma alá hajtotta a Krími Tatár Kánságot, annak seregei a törököket segítették a háborúkban. Az Oszmán Birodalom a 16. századtól kezdett fokozottabb érdeklődést tanúsítani kelet felé, míg Moszkva magát Konstantinápoly örökösének, a harmadik Rómának tekintette, ezért az ortodox keresztények vezetését is magának követelve fordult a törökök kezén levő balkáni területek felé. A török uralom alatt álló ortodox román, szerb, bolgár és görög népek is elsősorban Oroszországtól várták a török kiűzését, erősítette ezt Moszkva szláv jellege is.
Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a 16. század második felében indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.
Orosz–török háborúk
- Orosz–török háború (1568–70)
- Orosz–török háború (1570–74)
- Lengyel–török háború (1672–76)
- Orosz–török háború (1676–81)
- Orosz–török háború (1686–1700)
- Pruti hadjárat (1710–11)
- Orosz–török háború (1735–39)
- Orosz–török háború (1768–74)
- Orosz–török háború (1787–92)
- Orosz–török háború (1806–12)
- Kaukázusi háborúk (1817–1864)
- Görög szabadságharc
- Orosz–török háború (1828–29)
- Krími háború (1853–56)
- Orosz–török háború (1877–78)
- Első világháború (1914–18)
- Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban (1917-22)
Érdekességek
A 20. században még számos esetben fennállt lehetséges szovjet–török háborúk veszélye. A tengelyhatalmakkal a második világháború előtt és azalatt állandó kacérkodó Törökország, amely az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadat üzen a Szovjetuniónak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a közel-keleti olajmezőkre.
A hidegháború éveiben a NATO rakétaállásokat telepített Törökországba, s a kaukázusi határon gyakran felvonultak a török és szovjet csapatok, amelyek gyakran összetűztek egymással.
Források
- Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.
- Törökország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap