Pirosfejű keselyű

Pirosfejű keselyű
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Óvilági keselyűformák (Aegypiinae)
Nem: Sarcogyps
Lesson, 1842
Faj: S. calvus
Tudományos név
Sarcogyps calvus
(Scopoli, 1786)
Szinonimák
  • Aegypius calvus
  • Torgos calvus
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pirosfejű keselyű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosfejű keselyű témájú médiaállományokat és Pirosfejű keselyű témájú kategóriát.

A pirosfejű keselyű (Sarcogyps calvus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó Sarcogyps nem egyetlen faja.

Előfordulása

Ázsia déli részén, Indiában és az Indokínai-félszigeten honos.

Megjelenése

Testhossza 76–85 centiméter, szárnyfesztávolsága 200 centiméter, testtömege pedig 3700–5400 gramm. Feje csupasz és piros, arcrészén két lebeny található, tollruhája sötétbarna, kivéve a mellén lévő fehér foltot.

Életmódja

Dögökkel táplálkozik.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
  • Birdlife.org angol nyelvű fajleírás Archiválva 2009. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk

  • Képek az interneten a fajról

Irodalom

  • James Ferguson-Lees, David A. Christie: Raptors of the World. Christopher Helm, London 2001, ISBN 0-7136-8026-1, 120–121. és 443–445. oldal
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap