Reluxa : Kialakítása, Technikai részletek, Kapcsolódó szócikkek, Külső hivatkozások Wikipédia, a szabad enciklopédia

Reluxa

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A reluxa belső árnyékoló berendezés épületekben. A reluxa elforgatható lamellákból áll, amelyekkel szabályozható a bejövő fény mennyisége és iránya.

Kialakítása

Leggyakrabban az ablakok belső részére szerelik. A reluxa téglalap alakú ablakoknál felhúzható, míg trapéz, háromszög és boltíves nyílások esetében csak elforgatása lehetséges. A lamellák forgatása forgatópálcával történik, zsinórral felhúzhatók.

Létezik feszített és nem feszített kivitelben: a feszített azt jelenti, hogy a reluxa alsó záróléc része is rögzítve van az adott nyílászáróhoz, így ha például kinyitjuk az ablakot vagy buktatjuk, a reluxa a nyílászáró szárnyával együtt mozog. A nem feszített kivitel alsó része nincs rögzítve, így az csak lóg az alsó záróléc súlyánál fogva.

Technikai részletek

Leggyakrabban alumíniumból készül, de léteznek reluxák műanyagból és fából is. A lamellák 50, 25 vagy 16 mm-esek, különböző színben.

A hőtechnikai paramétereit illetően a metálfényű és világos reluxák jóval kevesebb hőt engednek a lakásba, mint a textil anyagú árnyékolók.

A reluxa hátránya, hogy a lamellák porfogóként működnek, tisztításuk nehézkes. A lamellákat egy irányba forgatva azért letörölhető.

A rolettával (leereszthető függöny) szemben viszont előnyös, hogy a külvilágtól nem zár el teljesen, a lamellák optimális szögbe állításával megmaradhat a kontaktus a külvilággal a beláthatóság mégis korlátozódik.

A szélessége általában a nyílászáró üvegfelületénél oldalanként 1 cm-rel nagyobb, pl. 100 cm széles üveg esetén 102 cm a szélesség. Magasság mérése pedig az adott szárny közepétől a közepéig.