Sárgatorkú ragyogópapagáj

Sárgatorkú ragyogópapagáj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae)
Nem: Polytelis
Faj: P. swainsonii
Tudományos név
Polytelis swainsonii
(Desmarest, 1826)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgatorkú ragyogópapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgatorkú ragyogópapagáj témájú médiaállományokat és Sárgatorkú ragyogópapagáj témájú kategóriát.

A sárgatorkú ragyogópapagáj (Polytelis swainsonii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Anselme Gaëtan Desmarest svéd természettudós írta le 1826-ban, a Psittacus nembe Psittacus swainsonii néven.[3]

Előfordulása

Ausztráliában honos, Új-Dél-Wales és Victoria állam területén. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 40 centiméter, testtömege 133-157 gramm.[5] Tollazata világoszöld, a hím torka sárga, vörös csíkkal. A tojó feje és testének felső része zöld, arca világos zöldeskék.

Életmódja

Többnyire párban vagy kis csapatban fordul elő. Gyakran lehet együtt látni nimfapapagájokkal. Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, bogyókból, virágokból, nektárból és rügyekből áll.

Szaporodása

A költőpár augusztusban territóriumot foglal magának. A költési időszak szeptembertől decemberig tart. Fészkét magasan a fákon levő odvakba készíti. A fészekalja 4-6 tojásból áll, ezeken csak a tojó 20 napig kotlik. Közben a hím a közelben tartózkodik és rendszeresen eteti a párját. A fiókákat a két szülő közösen eteti. A fiatal madarak 35 nap múlva repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe elég nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 5072. szeptember 6.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  • Hivatalos magyar neve

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap