Selmeczi Kovács Attila

Selmeczi Kovács Attila
Selmeczi Kovács Attila 2022-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
Életrajzi adatok
Született	1942. május 16. Székesfehérvár
Elhunyt	2024. július 10. (82 évesen)
Sírhely	Vác
Ismeretes mint	néprajzkutató muzeológus
Iskolái	Berze Nagy János Gimnázium Debreceni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Kossuth Lajos Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	néprajz
Kutatási terület	gazdaságnéprajz, tudománytörténet, esz­közkultúra, népművészet
Aktív időszak	1960-as évek–2023
Munkahelyek
Magyar Mezőgazdasági Múzeum	muzeológus (1962–1976)
Néprajzi Múzeum	főigazgató-helyettes (1986–1998)
Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja	tudományos főmunkatárs (1979–1986)
Szakmai kitüntetések
Móra Ferenc-díj (1994) Györffy István-emlékérem (1998) A Magyar Kultúra Lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Selmeczi Kovács Attila témájú médiaállományokat.

Selmeczi Kovács Attila (Székesfehérvár, 1942. május 16. – ?, 2024. július 10.) magyar néprajzkutató, 1986–1998 között a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese.

A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban tanult. Egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar-néprajz szakon, majd 1962-től^[1] a Magyar Mezőgazdasági Múzeum muzeológusa lett. 1969-ben bölcsészdoktori címet szerzett.

1976-tól a debreceni KLTE Néprajzi Tanszéke mellett mű­ködő akadémiai kutatóhely tudományos munkatársa, 1979-től a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, majd osz­tályvezetője volt. 1978-tól kandidátus. 1986-1998 között a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese volt. Ezután főtanácsos muzeológus volt. 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémián néprajztudomány doktora fokozatot szerzett.

Elsősorban a gazdaságnéprajz, tudománytörténet, esz­közkultúra és a népművészet témáit vizsgálta. Fontos része volt munkásságának a muzeológiai munka és a néprajzi oktatás. Tudományos kutató- és feldolgozómunkája eredményét 10-nél több önálló könyvben és kb. 400 szakcikkben publikálta itthon és külföldön. A muzeológiai tevékenység keretében 12 kiállítást rendezett, ebből 5-öt külföldön. Legjelentősebb A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás volt a Néprajzi Múzeumban, amely 1991-ben nyílt meg 13 teremben, 1997-ben pedig teljes felújításra került. (A kiállítás a múzeum régi, Kossuth Lajos téri épületének bezárásáig, 2017-ig volt látható.) 1996-ban a Finnugor népek világkongresszusa alkalmából Rokonnépek és őshazák című 12 teremből álló, 4 külföldi múzeum közreműködésével készült időszaki kiállítás rendezését vezette.

1981–1994 és 1996–1997 között a Néprajzi Múzeum évkönyvének, a Néprajzi Értesítőnek szerkesztője. 1990-ben megindította a múzeum tudománytörténeti sorozatát Series Historica Ethnographiae címmel, melynek 10 kötete látott napvilágot. Felelevenítette a nagy múltú Magyar Népművészet sorozatot 1994-től több kötet kiadásával. 1993-ban megindította A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai című sorozatot az OTKA program keretében. 1999-től a hazai muzeológia központi folyóirata, a Magyar Múzeumok főszerkesztője. 2011–2016 között a Honismeret folyóirat szerkesztője volt.

• 1994 Móra Ferenc-díj
• 1998 Györffy István-emlékérem
• 2003 A Magyar Kultúra Lovagja

• 1968 A zsúpfedél készítése a keleti palócoknál. Ethnographia
• 1973 A csűrök építése és használata (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 4.), Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum
• 1988 A "sváb szórómalom" Magyarországon. Ethnographia XCIX
• 1988 A kunok nomadizmusának kérdéséhez. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXV-XXVI
• 1990 Ikvai Nándor 1935–1988. Agrártörténeti Szemle XXXII, 269-279
• 1997 Khín Antal és a vizahalászat. Honismeret 25/3, 73-76
• 1997 Xántus János muzeológiai tevékenysége. Néprajzi Értesítő LXXIX
• 1999 Kézimalmok a Kárpát-medencében. Eszköztörténeti monográfia. Néprajzi Múzeum, Budapest
• 1999 A Kossuth-címer. Legenda és valóság. Ethnographia CX
• 2001 Nemzeti jelképek. Magyar Népművészet XXVI. Budapest
• 2003 Kossuth Lajos emléke a népművészetben. Honismeret 30/6.
• 2009 Elfeledett magyar mesterségek és népélet
• 2012 Eszköztörténet és tárgykultúra. DE Néprajzi Tanszék, Debrecen (Magyar néprajzi könyvtár)
• 2012 Régi magyar mintakincs. Cser–Néprajzi Múzeum, Budapest (tsz. Tasnádi Zsuzsanna)
• 2014 Nemzeti jelképek a magyar népművészetben
• 2017 Régi népélet. DE Néprajzi Tanszéke, Debrecen (Néprajz egyetemi hallgatóknak)
• 2020 A táj szerepe a Káli-medence hagyományos gazdálkodásában. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest
• 2021 Vízimalmok és molnárok a Mátraalján. Honismereti Szövetség, Budapest
• 2021 A sokarcú népi gazdálkodás. Honismereti Szövetség, Budapest
• 2023 Hajdanvolt népélet. magánkiadás, Budapest

• hagyomanyokhaza.hu

• Kéve. Ünnepi kötet a 60 esztendős Selmeczi Kovács Attila tiszteletére; szerk. S. Lackovits Emőke, Viga Gyula; Ethnica, Debrecen–Veszprém, 2003
• Halász Péter: Selmeczi Kovács Attila In: Honismeret, 2005. ápr. (33. évf., 4. sz.)
• Elhunyt Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató (neprajz.hu)
• doktori.hu adatbázisa
• mta.hu adatbázisa
• m2.mtmt.hu adatbázisa
• bookline.hu adatbázisa
• antikvarium.hu adatbázisa

Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!