Tömegspektrográf

Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Tömegspektrometria szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A tömegspektrográfot Francis William Aston találta fel. Ez egy olyan szerkezet, amely képes az atommagok töltésének és tömegének arányát megmérni, és azokat e szerint szétválasztani. Működése egyszerű törvényszerűségen alapul. Ha mágneses mezőbe az erővonalakra merőlegesen töltéssel rendelkező részecskéket „lövünk” be, akkor azok körpályára állnak ezen képlet szerint:

$Q*v*B=m*v^{2}/r$ , ahol B a mágneses térerősség, Q a részecske töltése, v a részecske sebessége és r a pálya sugara.

Módosítsuk a képletet az atomoknál megszokott jelölések szerint:

Legyen Z a részecske tömegszáma, azaz töltése $Q=A*e$ , ahol $e=1,602*10^{-19}$ coulomb, A pedig a tömege.

Így a képlet: $Z*B=A*v^{2}/r$

Ezt rendezve: $Z/A=v^{2}/r*B$

Tehát a Z/A aránynak megfelelően változik a sugár is. Ez teszi lehetővé, hogy az izotópokat is lehetséges szétválasztani, ezt használják ki a kormeghatározási eljárások többségénél is. Felhasználják akár 100%-os tisztaságú vegyületek, atomok előállítására. Izotópszétválasztáskor az atomokat teljesen megfosztják elektronjaitól, míg molekulameghatározásnál csak néhány elektrontól.