Völgyfalva

Nem tévesztendő össze a következővel: Völgyifalu.

Völgyfalva (Zillingtal)
Völgyfalva címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Kismartoni járás
Alapítás éve	1301
Polgármester	Johann Fellinger (SPÖ)
Irányítószám	7034
Körzethívószám	02688
Forgalmi rendszám	EU
Népesség
Teljes népesség	990 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	231 m
Terület	13,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 53″, k. h. 16° 24′ 32″47.814722222222, 16.40888888888947.814722°N 16.408889°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 53″, k. h. 16° 24′ 32″47.814722222222, 16.40888888888947.814722°N 16.408889°E
Völgyfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Völgyfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Völgyfalva (németül Zillingtal, horvátul Celindof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Kismartontól 6 km-re délnyugatra fekszik.

A község területe már az újkőkorban lakott volt, ezt bizonyítják a Rudolf-major területén előkerült településmaradványok, melyek az i. e. 5500 és 5000 közötti időből származnak. 1948-ban egy különösen szép lelet került elő a Mitterwald nádasából az ún. „Zillingtali Vénusz” egy nőt ábrázoló agyagfigura az i. e. 5000 körüli időből. További településmaradványok és sírok kerültek elő a lengyeli kultúra korából az. i. e. 5000 és 4300 közötti időből is. Ebből az időszakból származik az az 1984-ben talált 34-45 közötti férficsontváz is, melynek koponyáján műtét nyomait fedezték fel. A lelet tanúsága szerint a férfi a műtétet túlélte. Ez a legrégebbi ismert koponyaműtét Ausztriában. 1892-ben legalább két urnasírt találtak az i. e. 1200 és 1050 közötti időből. A Schimmelkapelle környékén az i. e. 750 és 450 közötti időből származó hallstatt-kori településmaradványokat tártak fel. A község északkeleti határában a 4. századból származó késő római temető került elő. 1927 és 1930 között a településtől nyugatra eső határban 7–8. századi, 797 sírból álló hatalmas avar temetőt tártak fel. A temető teljes feltárása azonban csak 1994-re fejeződött be. Az itt övcsatdíszként megtalált griffmadár került be 1992-ben a település címerébe is.

Völgyfalu helyén a honfoglalást követően valószínűleg határőr település állt ezen a helyen. Egy 1271-es oklevél egy "Pomog" nevű település bukkan itt fel, mely a Byk kisnemesi család birtoka volt. A mai települést 1301-ben "Cylygenthal" néven említik először. Nevét Szent Cecília tiszteletére szentelt templomáról, vagy egy Cilli nevű birtokosról kaphatta. 1435-ben "Ciligenthal" Fraknó várának birtokaként tűnik fel és 1740-ig a fraknói uradalom része maradt. A korabeli összeírások szerint a település 1498 és 1506 között puszta volt. Az elnéptelenedést általában a Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár közötti háborúval, valamint gazdasági okokkal magyarázzák. 1529-ben és 1532-ben is elpusztította a török. Az elpusztult lakosság helyére horvátokat telepítettek be. 1569-ben 57, 1589-ben 68 házat számláltak itt, mely mintegy 400 lakost jelent. A reformáció a horvát lakosság körében nem tudott gyökeret verni. 1605-ben Bocskai István, 1619-ben Bethlen Gábor hadai dúlták fel, többek között a falu iskolája is leégett. 1622-ben Völgyfalva a fraknói uradalommal együtt az Esterházy család birtoka lett. Temploma 1659-ben épült, 1683-ban a török lerombolta, de 1696-ban helyreállították. 1704 és 1709 között többször érte kuruc támadás a települést. 1743-ban a pecsenyédi uradalomhoz csatolták. 1832-ben kolerajárvány pusztított, melynek számos áldozata volt. 1863-ban egy tűzvészben sok ház és pajta égett le.

Fényes Elek szerint " Völgyfalu, németül Zillingthal, horvát f. Sopron vmegyében, Sopronhoz északra 3 mfld. 144 házzal, 1006 kathol. lak., paroch. templommal. Hegyes völgyes határa sovány, s van 1371 h. szántóföldje, 83 h. rétje, 637 hold legelője 318 font (100 négyszögölével) kivágott szőlőhegye, 17 h. erdeje. Az uradalmi erdő 30 h. Telkesgazda: 117. Van itt az uraságnak, hg. Eszterházy Pálnak kőszén bányája."^[2]

A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. Az első világháborúnak 36 áldozata volt a községben. 1921-ben Ausztria része lett. Az elektromos áramot 1928-ban vezették be.

1910-ben 972, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

• A település szülötte Kruesz Krizosztom (1819–1885) bencés pap, 1865–1885 között pannonhalmi főapát, pedagógus, az MTA tagja.

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma 1659-ben épült barokk stílusban, berendezése rokokó. Főoltárát Szent István király, Szent László király, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Borbála szobrai díszítik. Tornya 1747-ben épült, amikor a templomot is megújították. 1998-ban a renoválás során 10. – 11. századi alapfalakra bukkantak és előtűntek a 13.–14. századi átépítés nyomai is.

• Hivatalos oldal
• Völgyfalva az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
• Magánblog Völgyfalváról