Zsigmond Erzsébet

Zsigmond Erzsébet (Magyaró, 1937. augusztus 13.) erdélyi magyar népi emlékíró.

Szülőfalujában általános iskolát végzett, utána a családi gazdaságban, 1962–79 között a falusi téeszben dolgozott. 1981–92 között kórházi takarítónő Marosvásárhelyen. Nyugdíjasként Ákosfalván telepedett le, itt vetette papírra élete történetét. Szülőfalujával azonban nem szakította meg kapcsolatát: a magyarói varrottas kör alapító tagja.

Sirató c. könyve (alcíme: Életem panaszos könyve. Keszeg Vilmos előszavával, Kolozsvár, 1995; újbóli kiadása Székelyudvarhely, 2003) a népi önéletírásoknak abba a sorába tartozik, amelyet Tamási Gáspár nyitott meg a Vadon nőtt gyöngyvirággal. Egy anya siratja el benne egyetlen leányát, s önmagát gyötrő vigasztalásul mintegy neki meséli el szenvedésekkel teli életét, amely egy városra sodródott falusi asszony szomorú története a 20. század derekán.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.